Bauer Norbert (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 17. (Zirc, 1998)

MÉSZÁROS ANDRÁS: Adatok a Veszprém megyei Mezőföld flórájának ismeretéhez I.

Eredmények Enumeráció: Berberis vulgaris L.: A balatonkenesei Márkó-hegy erdőszegélyeiben, valamint az alatta fekvő cserjé­sedő legelőn találhatók kisebb állományai. Caltha palustris L.: A pétfürdői Új Ferenc aknától délre fekvő láprét vizenyősebb foltjain, a berhidai Cinca-patak mentén, valamint a csajági Kaptár-völgy vizenyős völgyaljában gyakori. Anemone sylvestris L.: A berhidai Koldustelek löszvölgyében és a csajági Pap-völgy temető melletti gyepjében élnek kisebb állományai. Pulsatilla grandis Wender: A berhidai Koldustelek löszvölgyében és a csajági Pap-völgy temető mel­letti gyepjében találhatók kisebb állományai. Pulsatilla pratensis (L.) Mill, subsp. nigricans (Strock) Zamels: A berhidai Koldustelek löszvölgyé­ben és a Séd melléke völgyoldalában kisebb állományai élnek. Clematis integrifolia L.: A pétfürdői Új Ferenc aknától délre fekvő láprét szárazabb szegélygyepjei­ben 10-15 terebélyes tőből álló populációja található. Adonis vernalis L.: A kutatott terület gyakori faja. Nagy állományai találhatók a várpalotai szemét­teleptől délre, szárazgyepekben, a berhidai Koldustelek löszvölgyében, a Közép első-dűlő lösz­dombján, a Sédmellékén, a Kiskovácsi puszta melletti völgyben, az Öreg-hegyen, az ősi Ősi erdő­ben és Buhin-völgyben, a küngösi temető gyepjében, a csajági Kaptár-völgyben és a Pap-völgy te­mető melletti gyepjén, valamint a balatonkenesei Nyúl-hegy legelőjén. Ranunculus illyricus L.: A berhidai Közép első-dűlő löszdombján él egy kisebb állománya. Thalictrum minus L.: A berhidai Sédmellékén és a Koldustelek löszvölgyében élnek állományai. Aristolochia clematitis L.: A balatonfőkajári Somlyó-hegy parlagterületein gyakori. Sorbus domestica L.: A berhidai Kiskovácsi-szőlőhegy kisparcellás szántójában (egykor szőlőjében) él két termő fája. A balatonfőkajári Somlyó-hegyen is előfordul. Rosa gallica L.: A csajági Kaptár-völgyben 3-4 m 2-es telepe, míg a balatonfőkajári Somlyó-hegyen na­gyobb állományai találhatók. Rosa livescens Bess.: A balatonfőkajári Somlyó-hegy több pontján megtalálhatóak nagy, több m 2-es te­lepei. Itt főként a kisebb anyagnyerő helyek nyers felszíneit borítja. Facsar 1987-ben közli. A fajt 2001 évben gyűjtöttem, a határozást Facsar Géza végezte. Rosa spinossisima L.: A balatonfőkajári Somlyó-hegyen nagy állományai találhatók, több helyen Prunus fruticosá-val és Rosa gallicá-va\ sztyeppcserjést (Prunetum frucitosae) alkot. Prunus fruticosa Pali: A berhidai Koldustelek löszvölgyében, a kenései Márkó-hegyen és a balaton­főkajári Somlyó-hegyen nagy állományai találhatók. Prunus tenella Batsch: A kenései Márkó-hegyen több 100 nr-es foltokban a Prunus frudcosá-val együtt sztyeppcserjéseket alkot. Sajnos termőhelyén az akác térhódítása jelentkezik. Sedum telephium L. subsp. maximum (L.) Krocker: A balatonfőkajári Somlyó-hegy tölgyei alatt ki­csiny állománya él. Genista tinctoria L.: A balatonfőkajári Somlyó-hegyen és a berhidai Közép első-dűlő löszdombján ki­sebb állományai élnek. Lembotropis nigricans (L) Griseb.: A csajági Pap-völgy temető melletti gyepjében néhány száz töves állománya található. Chamaecytisus austriacus (L) Link: A berhidai Közép első-dűlő löszdombján, a Koldustelek löszvöl­gyében, a Sédmellékén, a csajági Pap-völgyben, a balatonfőkajári Somlyó-hegyen, a kenései Márkó-hegyen nagy állományai élnek. Chamaecytisus ratisbonensis (Schaeff.) Rothm.: A kenései Márkó-hegyen többszáz töves populáció­ja található.

Next

/
Oldalképek
Tartalom