Bauer Norbert (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 17. (Zirc, 1998)
ROZNER ISTVÁN: A Bakony-hegység sutabogár-faunája (Coleoptera: Histeridae)
alakot találjuk. A Bakony-hegységből először Wachsmann 1897-es Pápa környéki gyűjtéseiből ismerjük. Később Lichtneckert és Lenczy gyűjtései révén előkerült a Magas-Bakonyból és a Balaton-felvidékről is. ,A Bakony természeti képe" program keretében is gyűjtötték. Coll: MTM, BTM Öreg-hegy (Pápa): 1993. 08 .07., fehér fűz (Salix alba) korhadékából, leg. KAZINCZY-Pápa: 1897. 00. 00., WF - Pápateszér: 00. 00. 00., W F - Pétfürdő: 00. 00. 00., LI - Vilonya: 00. 00. 00., LR - Zirc: 1955. 09. 00., LR - Zirci arborétum: 1997. 06. 12., leg. MIKÓ ISTVÁN et FÖLDVÁRYMIHÁLY. 33. Dendrophilus pygmaeus (LINNAEUS, 1758) - (jav.: kis fanedvlakó-sutabogár) Syn.: Hister pygmaeus LINNAEUS, 1758 - Hister picipes OLIVIER, 1789 - Hister dubius HERBST, 1792 - Dendrophilus sheppardi STEPHENS, 1829 (nom. nud.) - Dendrophilus sheppardi CURTIS et STEPHENS, 1830 - Dendrophilus cooped STEPHENS, 1830 - Dendrophilus milieu STEPHENS, 1829 (nom. nud.) - Hister formicetorum AUBE, 1833. A faj a vöröshangyák fészkeiben és madárfészkekben él. Megtalálták az erdei vöröshangya, a réti hangya és a kartonépítő hangya fészkében. A következő madárfajok fészkeiben is megfigyelték: szarka, kerti poszáta, énekes rigó, barázdabillegető, széncinke, kormos légykapó, szürke légykapó, kerti rozsdafarkú, molnárfecske, sarlósfecske, csóka, seregély, fekete harkály, nagy fakopáncs, kék galamb. A faj fejlődési ciklusát nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy a lárvák fejlődése a hangyabolyokban történik. Euroszibériai faj, előfordul egész Európában és Szibériában a Habarovszki területig. Magyarországon ritka, MAZUR és KASZAB (1980) 5 ismert lelőhelyét említi (Kőszeg, Sopron, Darány, Isaszeg, Zempléni-hegység). Ezért különösen értékesek a bakony-hegységi adatai a téli talajrostálásból és egyéb gyűjtésekből ,A Bakony természeti képe" program keretében. Coll: mgy (RI). Olaszfalu: 1981. 02. 07., PA et RI, trf- Úrkút: 1979. 09. 09., RI. 34. Carcinops pumilio (Erichson, 1834) - (j av- törpe fészek-sutabogár) Syn.: Paromalus pumilio ERICHSON, 1834 - Dendrophilus quatuordecimstriatus STEPHENS, 1835 - Dendrophilus pumilio DEIEAN, 1837 - Dendrophilus nanus DEJEAN, 1837 (nom. nud.) - Hister nanus J. L. LECONTE, 1845 - Phelister nanus MARSÉUL, 1857 - Carcinops quatuordecimstriatus WOLLASTON, 1864 - Epierus krujanensis MADER, 1921. A faj életmódja kevéssé ismert. Előfordul dögök alatt, trágyában, raktárakban, de megtalálták nagyobb madarak, így a szürke gém a fehér gólya, a seregély, és a gyöngybagoly fészkében. Kozmopolita faj, amely előfordul az egész Holarktikumban, de megtalálható a neotropikus és etiópiai régióban is. MAZUR és KASZAB (1980) Magyarországon szórványos elterjedésűnek jelzik, bár igen sok lelőhelyét említik. A Bakony-hegységben elég gyakorinak tűnik. Az első gyűjtési adataink Wachsmann 1899-es Pápa környéki gyűjtéseiből származnak. Az 1950-es években Székessy és Lenczy a Balaton-felvidéken gyűjtötték, majd ,A Bakony természeti képe" program keretében Fenyőfő és Bakonyszűcs környékéről is előkerült. Coli: BTM, MTM, mgy (RI) Fenyőfői Ősfenyves (Fenyőfő): 1983. 04. 09., SZD, Pinus silvestris kérge alól - Küngös, 1979. 08. 06., MO - Öreg-hegy (Mindszentkálla): 1990. 07. 28., RI - Ősi: 1951. 06. 01., SZV gólyafészekből - Pápa: 1899. 00. 00., WF- Vilonya: 1951. 06. 02., LR et SZV, gólyafészekből- Vörs: FH. 35. Platylomalus complanatus (PANZER, 1797) - Kis lapossutabogár Syn.: Hister complanatus PANZER, 1797- Hister nassatus PANZER, 1799 - Hololepta complanata PAYKULL, 1811 - Paromalus complanatus ERICHSON, 1834 - Platysoma complanatum DEJEAN, 1837 - Platysoma theryana REITTER, 1890. A bogarak a lombos fák kérge alatt élnek. Előfordultak a tölgy, a bükk, a nyír és a nyár kérge alatt. A faj táplálkozásáról kevés adatunk van, a kéreg alatt együtt vadásznak a Paromalus flavicornis (HERBST) sutabogárral, a Quedius laevigatus (GYLL.) holyvával és a Batrisodes adnexus (HAMPE) tapogatósbogárral. A bogár alacsonyabb fejlődési stádiumait nem ismerjük.
