Futó János (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 16. (Zirc, 1997)

ÁBRAHÁM LEVENTE: Balatonhenye és környékének bagolylepkéi (Lepidoptera: Noctuidae)

Köveskál, Kornyi-tó Xestia triangulum (Hufnagel, 1766) - Balatonhenye; Köveskál, Kornyi-tó Xestia baja (Denis & Schiffermüller, 1775) Balatonhenye; Köveskál, Kornyi-tó Xestia rhomboidea (Esper, 1790) - Balatonhenye 1995. okt. 15.; Köveskál, Kornyi-tó Cerastis rubricosa (Denis & Schiffermüller, 1775) Balatonhenye, Köveskál Kornyi-tó Cerastis leucographa (Denis & Schiffermüller, 1775) - Balatonhenye; Köveskál, Kornyi-tó Naenia typica (Linnaeus, 1758) - Balatonhenye; Köveskál, Kornyi-tó Peridroma saucia (Hübner, 1808) - Balatonhenye Euxoa aquilina (Denis & Schiffermüller, 1775) Balatonhenye 1995. júl. Euxoa nigricans (Linnaeus, 1761) - Balatonhenye; Köveskál, Kornyi-tó Euxoa tritici (Linnaeus, 1761) - Balatonhenye; Köveskál, Kornyi-tó Euxoa obelisca (Denis & Schiffermüller, 1775) Balatonhenye; Köveskál, Kornyi-tó Yigoga signifera (Denis & Schiffermüller, 1775) Balatonhenye 1995. aug. 10. Yigoga nigrescens (Hofner, 1888) - Balatonhenye 1996. júl. Yigoga forcipula (Denis & Schiffermüller, 1775) Balatonhenye 1995. aug. 10. Agrotis crassa (Hübner, 1803) - Balatonhenye 1995. júl.; Köveskál, Kornyi-tó, Agrotis ipsilon (Hufnagel, 1766) - Balatonhenye; Köveskál, Kornyi-tó Agrotis exclamationis (Linnaeus, 1758) Balatonhenye; Köveskál, Kornyi-tó Agrotis clavis (Hufnagel, 1766) - Balatonhenye; Köveskál, Kornyi-tó Agrotis segetum (Denis & Schiffermüller, 1775) Balatonhenye; Köveskál, Kornyi-tó Agrotis vestigialis (Hufnagel, 1766) - Balatonhenye Agrotis cinerea (Denis & Schiffermüller, 1775) Balatonhenye 1997. júl. A ritka, természetvédelmi szempontból fontos fajokról külön jellemzést is adok, értékelve azok hazai elterjedési adatait és a bakonyi populációk helyzetét. Simyra nervosa (Denis & Schiffermüller, 1775) A Bakonyban száraz dolomitgyepekben fordul elő. Balatonhenye környékén élőhelye is ilyen területeken van, pl.: Magyal-tető. A Bakonyban már számos lelőhelyről vált ismertté: Tihany, Vászoly, Dörgicse, Tés, Várpalota, Inota, Salföld stb. Természetvédelmi szempontból populációit veszély nem fenyegeti. Catocala fraxini (Linnaeus, 1758) Magyarországon a legnagyobb méretű bagolylepke faj, védett. A hazai populációk kissé okkersárgább rajzolati elemeikkel eltérnek a faj törzsalakjától. Élőhelye nyárasokban, füzesekben van. Az imágói ősszel rajzanak, csalétken különösen szeret nyalakodni, aCatocala fajokhoz hasonlóan fénykerülő. Természetvédelmi szempontból a fajt nem veszélyezteti semmi. Balatonhenyén élőhelye a Burnót-patak lábánál futó patakmenti nyáras-füzesben lehet. Arytrura musculus (Ménétries, 1859) Magyarországon csupán néhány helyen előforduló faj. A Kornyi-tó melletti populációjának felfedezése faunisztikai, állatföldrajzi és természetvédelmi szempontból különösen figyelemre méltó. Hazánkból először Vörsön és Bátorligeten gyűjtött példányai váltak ismertté. Előkerült Tihanyból és a Kornyi-tónál gyűjtött példányokkal szinte egy időben Pellérdről is. Eutelia adulatrix (Hübner, 1813) Magyarországon csak mészkő vagy dolomit hegyvidékek déli lejtőin fordul elő. Táplálékspecialista, hernyói csakis a cserszömörcét fogyasztják. A középhegység karsztbokorerdő szegélyeinek sajátos, karakterisztikus faja. A Bakonyból több lelőhelyét ismerjük: Vászoly, Dörgicse, Veszprém, Dudar. A törvényes védelmet ritkasága, szépsége, viszonylagos kis populációnagysága és populációinak szegélyhelyzete miatt mindenképpen megérdemelné. Autographa bractea (Denis & Schiffermüller, 1775) Magyarországon ezt a fajt a középhegyvidéken gyűjtötték. Ismert a Kőszegi-hegységből, a Dunántúli-középhegységből és az Északi-középhegységből, de e területeken is meglehetősen ritka. Ennek oka, hogy első-