Bauer Norbert (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 15. (Zirc, 1996)
KENYERES ZOLTÁN - BAUER NORBERT: Egyenesszárnyú (Orthopteroidea: Saltatoria) kutatás a Balaton-felvidéken
lentős szerephez juthatnak. A Deshampsia uralta fáciesei átmenetet képeznek a mocsárrétek felé (Deschapsietum caespitosae), melyben már számos mezofil fűfaj (Alopecurus pratensis, Festuca arundinacea, Holcus lanatus) is szép számmal megjelenik. A gyepek szezonálisan változó strukturális jellemzőit főként a fenntartásukhoz szükséges kaszálás időzítése határozza meg. Mivel néhány későn virágzó és termést érlelő (Molinia hungarica, M. arundinacea, Deschampsia caespitosa) növény uralja a gyepet, a nyári kaszálást követően kifejlődő sarjú is többszintű gyep kialakulását eredményezi, amely - a Saltatoria-közösségek vizsgálatára még alkalmas októberi időszakban - csak kevés társulásra jellemző. A balatonfelvidéki állományokban is egyre gyakrabban figyelhető meg mezo-xerofil pázsitfűfajok kolonizációja, néhol már tömegesen jelentkezik a Brachypodium pinnatum és a Chrysopogon gryllus (több más xerofrekvens, illetve xero-mezofrekvens faj kíséretében). A kiszáradó láprétek egyenesszárnyú-faunájában már megjelenhetnek mezofil fajok is, mint például a Tettigonia viridissima, Phaneroptera falcata vagy a Mantis religiosa. Főleg thamno-, ill. chortobiont életformájú fajok népesítik be a nevezett „vizes" élőhelyeket. Az eddig jellemzett élőhelyeknél a vízborítottság és a növényzet változása egyre szárazabb és melegebb mikroklímát eredményezett, azonban ezek a változások kellően finomak ahhoz, hogy csak kis mértékben, de jól érzékelhetően változtassák az egyenesszárnyú faunát. Zsombékosok-láprétek-kiszáradó láprétek: megmaradnak mindvégig a higrofil fajok, hiszen megtalálják életfeltételeiket, de megjelennek a „mezofilebb" fajok is, gazdagítva és kiegyenlítettebbé téve az egyenesszárnyú közösségek számarányait. (1. ábra). Az egyenesszárnyú fajok élőhelypreferenciáját elemző szerzők általában nem tesznek különbséget mocsár- és láprétek közt, mondván ezeknek a nedves élőhelyeknek a mikroklímája az a ható tényező, ami az állatok megtelepedését lehetővé teszi. A nedvességigényes fajok megtalálják élőhelyüket mind a láp-, mind a mocsárréteken (Conocephalus discolor, Metrioptera roeseli, Chrysochraon dispar, Chortippus montanus, Parapleurus alliaceus, Mecosthetus grossus). Nádasokban gyakori a Ruspolia nitidula nevű faj, amely a folyóvölgyekben nyomul délről északra (RÁcz 1979). A nedvességigényes fajok között színfoltként említhető a középhegységek nedves, esetleg félszáraz gyepjeiben élő Metrioptera hrachyptera. Úgy tűnik, hogy az egyenesszárnyúak esetén valóban a mikroklíma az egyik legfontosabb jelenlétet befolyásoló tényező (VARGA 1997); és bár e téren a felsorolt élőhelyeknél nem tapasztalható túl nagy eltérés, mégis indokoltnak látjuk további munkánk során, hogy élőhely-elkülönítéseinknek megfelelően folytassuk egyenesszárnyú-közösségekre vonatkozó vizsgálatainkat. Egyfelől azért, mert a fent jellemzett társulások strukturálisan is jelentős eltéréseket mutatnak és ezek a különbségek hatással lehetnek a fauna összetételére; másfelől kezdetben jobb, ha külön kezelünk különböző társulásokban gyűjtött mintákat és az esetleges egybeesések ismeretében szüntetjük meg az elkülönítéseket. Franciaperjés domb- és hegyvidéki gyepek (El) Főként a Balaton-felvidéki kismedencék belső, közepes vízellátottságú, csekély relieffel jellemezhető területén alakultak ki nagyobb, összefüggő állományai. A gazdálkodásba évszázadok óta bevont, hajdani mezofil erdők helyén kialakult, fajgazdag kaszálórétek egyenesszárnyú fajok szempontjából is különösen fontos élőhelyek. Fennmaradásukat a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezelési törekvései biztosítani látszanak. A főleg kaszált és esetleg enyhén legeltetett gyepek számos cönózisra tagolhatok. Jellegzetes a PastinacoArrhenatheretum az üde, mezofil, többnyire sík termőhelyeken, valamint a szubmediterrán gyepek felé mutató Anhenethero-Brometum erecti, mely a lankás domboldalakon is megjelenik, s mezo-xerofil termőhelyet indikál. E kaszálórétek az év különöző időszakában vál-