Futó János (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 14. (Zirc, 1995)

SÜTŐNÉ SZENTAI MÁRIA: A Dunántúli-középhegység délnyugati részének ősföldrajzi képe a pannóniai (s.l.) emelet idején, szervesvázú mikroplankton (Dinoflagellata etc.) maradványok tükrében

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI Zirc, 14-1995 (1999); 21-47. A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG DNY-I RÉSZÉNEK ŐSFÖLDRAJZI KÉPE A PANNÓNIAI (S.L.) EMELET IDEJÉN, SZERVESVÁZÚ MIKROPLANKTON (DINOFLAGELLATA ETC.) MARADVÁNYOK TÜKRÉBEN SÜTŐNÉ SZENTAI MÁRIA Természettudományi Gyűjtemény Komló ABSTRACT: Paleogeographyc picture of the South-Western part of the Transdanubian Middle Range at the time of the Pannonian (s.l.) stage, in the mirror of remains of the Mikroplanktons (Dinoflagellata etc.) of Organic Skeleton - In South-Western part of the Transdanubian Middle Range, the paleoassociations of the Dinoflagellates (testaceous flagellates) - which show variety of forms - were preserved by the facies of reduced salty water of the Pannonian (s.l.) stage. Strata and strata-groups within the sediment complex of the Low-Pannonian (s.l.) stage can be identified with this fossilis, from the North-Western foreground of the Keszthely-Mts. to the Nagygörbő-, Tapolca-, Kapolcs-Nagyvázsony-Basins. Some sections of the distinct clayey-marl and aleurolite formations in the inner basins proved to be of the same epoch, and the epoch of the oldest gravel formation was also demonstrable at the points investigated. Bevezetés A Dunántúli-középhegység DNy-i részén mélyült fúrásokból az 1983-90. évek között történtek szervesvázú mikroplankton vizsgálatok. A Magyar Állami Földtani Intézet megrendelésére a Zalaszentlászló Zl-L, a Nagygörbő Ng-1., a Zalaszántó Zszt-3., a Hegymagas Hm-78/18. és az Öcs-28. számú fúrásokból (1. ábra) a pannóniai s.l. korú rétegösszletet kaptam vizsgálatra egykori munkahelyemen, a Komlói Földtani Laboratóriumban. A mikroplankton-vizsgálatok területenkénti összefoglalását az 1992-93. években kezdtem el az OTKA támogatásával, majd A Bakony természeti képe kutatási programhoz kapcsolódva folytattam a Komlói Természettudományi Gyűjteményben. A terület litosztratigráfiai feldolgozása JÁMBOR (1980), mollusca vizsgálatai BARTHA (1971) és KORPÁS-HÓDI (1983) munkáiból ismertek. A középhegység medencéinek fejlődéstörténetéről részletes leírást adtak fenti munkáikban, amelyeket megerősít vagy