A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 13. (Zirc, 1994)

MOLNÁR ISTVÁN: Kisemlős-faunisztikai adatok a Keleti-Bakonyból bagolyköpet-elemzések alapján

Ennek a viszonylag nagyobb számú adatnak csak kis hányada származik a tágabb értelemben vett Bakony területéről. Sajnálatos, hogy még az alapnak tekinthető előfordulási adatok is hiányosak, pedig a faunisztikai ponttérképek nagy segítséget jelenthetnének a későbbi, átfogóbb kutatásokhoz. Felhasználásukkal a nehezen csapdázható fajok megfelelő biotópban történő eredményes keresése is lehetővé válna, még csekély létszámú populáció esetében is. 1994-ben a Bakony-kutatás keretében lehetőségem nyílt három, egymáshoz közel eső bakonyi község - Szápár, Nagyesztergár és Csetény - határából gyűjtött bagolyköpetek vizsgálatára (1. ábra). A E 1. ábra: A kutatási terület környéke Ennek során itt is elsősorban arra vártam választ, hogy a hűvösebb időjárási viszonyok, a kevés felszíni víz és a kiterjedt mezőgazdasági területek mellett mely kisemlősfajok és milyen mennyiségben találják meg életfeltételeiket. A rendszertelen és viszonylag kevés gyűjtés eredményezte köpetanyagok alapján mélyebb ökológiai összefüggéseket nem vizsgáltam. A meghatározásokat SCHMIDT (1967) és ÁCS (1985) munkái alapján végeztem. A vizsgált anyag eredete Mindegyik köpetanyag gyöngybagolytól (Tyto alba) származik, ez kisemlős-faunisztikai szempontból két okból is előnyös. Egyrészt a hazai baglyok közül e faj válogat a potenciá-