A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 13. (Zirc, 1994)
VERESS MÁRTON - PONGRÁCZ IMRE - BEREZNAI CSABA: Néhány bakonyi hegy hajdani elborítottsági viszonyainak vizsgálata
A Bakony hegységben ezért a hegytetőkön sorakozó erőteljesen feltöltött zárt mélyedések (víznyelő töbrök, dagonyák) sorai hajdani völgyek bizonyítékai. Az ilyen sávokban - a korábbi kavicselborítás roncsaiként - laza, áthalmozott üledékek jellemzőek. Az ezeken végigfolyó csapadékvizek recens karsztosodást idézhetnek elő. VERESS (1982) szerint a hegység lösszel fedett területein vízelvezető járattal rendelkező karsztos mélyedések (víznyelős töbrök) képződhetnek. Ezek azonban morfológiai alapon elkülöníthetők a víznyelő töbröktől (kevésbé feltöltöttek, vízelvezető járatuk van). Ugyan az ilyen mélyedések is átalakulhatnak dagonyává, mégis a tetőhelyzetű sasbérceken - a kőzetliszt gyors lepusztulása miatt - víznyelős töbrökre és így ezen karsztformákból kialakult dagonyákra nem lehet számítani. A hajdani kőzethatár mentén jelentkező karsztosodást nem feltétlenül csak feltöltött fosszilis karsztos mélyedések jelzik. DÉNES (1971), HEVESI (1980) szerint a víznyelők a fedőüledékek lepusztulásával vízgyűjtőjüket és a felszínen kialakult mélyedésüket elvesztik, megmarad viszont az elvezető járat, vagy annak egy része, mint barlang vagy zsomboly. Ilyennek tekinthetjük a Som-hegyen a Nagy- és Kis-Pénz-lik barlangokat. Számos tény bizonyítja, hogy a sasbércek, sasbérccsoportok nem egységesen, vagy nem egyforma mértékben emelkedtek. Ilyen tény pl. éppen a völgyfők eltérő magassága egy hegy esetében. Előfordulhat, hogy egy sasbérc ugyanazon lejtőin sorakozó völgyfők magassága megegyezik, de az átellenes lejtőkön sorakozóké különbözik. Ekkor a sasbérc kiemelkedése során meg is billent (keresztirányú billenés, 5. ábra). Ugyancsak billenés történt, ha a hegy egyik oldalán elhelyezkedő völgyfők valamely irányba csökkenő, vagy növekedő magasságúak (hosszirányú billenés, 6. ábra). Ha a völgyfősor völgyfőinek magasságai szóródnak, akkor a hegy egymás melletti részei eltérő mértékben emelkedtek (7. ábra). Ezen részek között vetősíkok várhatók, amelyek pontos helyét természetesen a völgyfők magassági eltérésével még nem lehet kimutatni. A kavics hajdani határának megszerkesztéséhez szükséges adatokat az alábbi módon állítottuk elő. Az 1:10 000-es méretarányú topográfiai térképen azonosított völgyek völgyfőit terepbejárással pontosítottuk (ha szükséges volt, távolságméréssel), és azokat a térképen feltüntettük. A völgyekben felfelé haladva bejelöltük a térképre a dagonyákat. (Völgyfőnek azokat a helyeket tekintettük, ahol a lejtők még egyértelműen egymás felé dőltek.) Összegezve az eljárást, a vizsgált hegyeket ábrázoló térképeken a kavicselborítás fölé magasodó részek úgy szerkeszthetők meg, ha a térképen feltüntetett szomszédos völgyfőket és dagonyákat összekötjük, továbbá a hegytetőkön (nyeregpontokon) elhelyezkedő dagonyák irányába a közelükben elvégződő völgyeket meghosszabbítjuk. Utóbbival lehetséges a kavicstakaró hajdani határának pontosabb kimutatása, így a hegyek tetőszintjében fennálló elborítási viszonyokra is fény deríthető. A hegyek emelkedésének jellegére úgy kaphatunk adatokat, ha a völgyfők magasságát összehasonlítjuk. A sasbérccsoportokat borító kavicstakaró határa nem állapítható meg az olyan helyeken, ahol a kavicstakaró lejtésiránya és a sasbérccsoport oldalának lejtésiránya közötti eltérés 90°. Ezeken a helyeken a vizek mozgásának iránya megegyező a kavicstakaró peremével, így sem völgyfők, sem karsztos formák nem képződnek (8. ábra). 2. Jelenleg is fedett térszínek hajdani elborítottsági viszonyainak kimutatása: Természetesen az előzőekben ismertetett, az egykori kőzethatáron kialakult karsztos formák csak akkor észlelhetők ma egy területen, ha azt nem borítja fedőüledék. A mára újra elfedett térszíneken a karbonátos kőzeteket vastag vízzáró fedőkőzet takarja, elborítva a hajdani fosszilis karsztformákat. A fiatal fedőrétegek azonban nem csak az egykori víznyelőmaradványokat takarják el, hanem a karbonátos kőzetekre hajdan átöröklődött völgyeket is részben, vagy akár teljes egészében kitölthetik. A fiatal vízzáró takaró sok tekintetben