A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 13. (Zirc, 1994)

VERESS MÁRTON - PONGRÁCZ IMRE - BEREZNAI CSABA: Néhány bakonyi hegy hajdani elborítottsági viszonyainak vizsgálata

ffil

; [V32 BEb 8. ábra: Nem alakulnak ki völgyfők és víznyelők, ha a kavicstakaró lejtésirányára merőleges a rögfelszín lejtésiránya. Jelmagyarázat: 1. mészkő, 2. kavics, 3. völgy hasonló módon viselkedik, mint az elődje. A karbonátos és a nemkarsztos kőzetek határán új víznyelők keletkezhetnek. A vízzáró kőzeten újabb völgyek alakulhatnak ki, amelyek azután átöröklődnek a karbonátos kőzetekre is. (Természetesen a völgyfők és a víznyelő pontok hátrálása ekkor is végbemegy.) A jelenleg is fedett karbonátos térszíneken ezek a folyamatok még nem zárultak le, a völgyképződés és az átöröklés nem fejeződött be. Ilyenkor a hajdani üledékelborításból származó formák (epigenetikus völgy, fosszilis víznyelő) és a jelenlegi elbontásból származó formák (kifejlődő epigenetikus völgy, aktív víznyelő) elkülönítése szükséges ahhoz, hogy a korábbi üledékelborítási viszonyokat megrajzolhassuk. Akkor, ha a hajdani autogén karszt ismételten nemkarsztos üledékeiborítást kap, a második -jelenleg is meglévő - elborítás (a Kab-hegyen ez bazalt) kiterjedhet az első - hajdani - üledéktakaró (feltehetően a Csatkai Kavics formáció kavicsanyaga) által elfedett területekre, de azokra is, amelyek ebből kiálltak (9. ábra). A karbonátos térszín azon völgyei,