Dr. Galambos István, Dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 12. (Zirc, 1993)

BARTA ZOLTÁN: A Bakony hegység új madárfaja: a holló (Corvus corax L.)

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI 12-1993 A BAKONY-HEGYSÉG ÚJ MADÁRFAJA: A HOLLÓ (CORVUS CORAX L.) BARTA Zoltán Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc ABSTRACT: New bird species to the Bakony-mountains: the raven (Corvus corax L.) - The author writes about the diffusion of ravens (Corvus corax L.) in Hungary on the basis of literary data - with special respect to the presence in Transdanubia - and reports about the appearance of the species absent from the area of the Bakony-mountains for several decades. Bevezetés Évszázadokkal ezelőtt a hollót hazánkban a Hunyadiak gyűrűt tartó címermadaraként ismerték — a közelmúltban legtöbbször a Magyar Posta stilizált embléma-madaraként láthattuk. Magyarország határain belül — legyen szó a történelmi Magyarország vagy a jelen határok közötti területről — a holló korábban sem volt gyakori madárfaj. Bár, mint 1901-ben Herman Ottó írta: „Mikor itt tatár-török dúlt és temetetlenül maradt halott ember, esett állat és mikor a magyar helységek fölött még az akasztófa őrködött, több volt a holló, mint ma — szelídebb erkölcsök idejében." (HERMAN 1901. 93. p.) Századunk közepére kis híján az eltűnt fajok közé került hazánkban az egykori címermadár. Pusztulásának okai részint táplálkozási viszonyainak megromlásával (VASVÁRI 1931), részint pedig a vadgazdálkodásban alkalmazott mérgezési módok alkalmazásával (HARASZTHY 1984) magyarázhatók. Hogy mégsem jutott e szomorú sorsra, az egy OKTH (Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal) rendeletnek köszönhető, mely 1980. XII. 31-el betiltotta a mérgezések e fajra is veszélyes formáit (KALOTÁS 1981). Az 1960-as évekig csak Békésből, a Sátor-hegységből és a Dél-Dunántúlról ismert előfordulású költőfaj lassú terjeszkedésnek indult, s 1975-ig elérte a Pilist, a Gerecsét, másrészt Debrecent (KEVE 1984). Az 1980-as évek elterjedtségi viszonyait KALOTÁS (1988) ismerteti (1. ábra). Az 1989-ben megjelent első hazai „Vörös-Könyv" — mely a Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajokat ismerteti — a hollót az aktuálisan veszélyeztetett fajok között tartja számon. A kiadvány szerint 1982-ben a hazai költőpárok száma 100 körül alakult (BANKÓVICS — GYŐRY — STERBETZ 1989). Az 1993-ban megjelent 12/1993. /III. 31./ számú KTM rendelet — mely a védett és fokozottan védett növényekről és állatokról, egyedeik értékéről szól — már a faj helyzetében időközben bekövetkezett változást jelzi azzal, hogy e korábban fokozottan védett fajt átsorolja a „csak" védett fajok közé.