Dr. Galambos István, Dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 12. (Zirc, 1993)

DR. VERESS MÁRTON - FUTÓ JÁNOS - ILON GÁBOR: A tapolcafői Forrás-tó feletti forráscsoport kürtőinek előzetes vizsgálata

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI 12-1993 A TAPOLCAFŐI FORRÁS-TÓ FELETTI FORRÁSCSOPORT KÜRTŐINEK ELŐZETES VIZSGÁLATA DR.VERESS MÁRTON — FUTÓ JÁNOS — ILON GÁBOR Szombathely Zirc Pápa ABSTRACT: Preliminary research of the throats of the spring-group above Forrás-tó in Tapolcafő. — The dissertation analyses the morphogenetics and the archeological material of finds of the spring-throats above Forrás-tó in Tapolcafő. For this, a large scale geographical map and a collection of geological and morphologic data were made. The spring-throats have been formed by combined corrosion. Bevezetés A Dunántúli-középhegység fókarsztvize a hegységperemen számos helyen csapolódik meg. E helyek közül — hozamukat tekintve — legjelentősebbnek tekinthető a hévízi Forrástó, valamint a tapolcafői forráscsoport (JASKÓ 1935, VADÁSZ 1940, SZÁDECZKY-KARDOSS 1941a, 1941b). A helybeliek szerint a II. világháború előtt még működtek ezek a források. JASKÓ (1935) viszont arról ír, hogy a felsőbb helyzetűek csak csordogáltak vagy szárazak voltak. A hajdani Tapolcafő község ma Pápa városához (Veszprém megye) csatolt településrész. A helységnév arra utal, hogy a falu a Marcal egyik mellékvizének, a Tapolcának a fejénél, vagyis forrásánál létesült (1. ábra). A szláv eredetű pataknév „meleg, langyos víz, hévíz" jelentésű. Ez a névadás nyilvánvalóan a honfoglalás előtt itt élő szláv népességre utal. A forrásokból eredő Tapolca-víz nevét legkorábban egy 1245-ben kelt oklevélből ismerjük (KISS 1980). A hévízi Forrás-tó alatti üregmorfológia víz alatti kutatásokból jól ismert (PLÓZER 1977). Kevésbé ismert viszont a tapolcafői forrásokat bezáró forrásszájak morfológiája. Megismerésük és kialakulásuk értelmezése azért fontos, mert nemcsak a főkarsztvíz áramlási rendszerét érthetjük meg jobban, hanem a hévízi Forrás-tó működési sajátosságait is.