Dr. Galambos István (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 11. (Zirc, 1992)

FUTÓ JÁNOS: Adatok a szentgáli Kő-lik-barlang fejlődéstörténetéhez

A barlang morfológiája A feltárás előtti ismert barlang hossza mindössze 12 m, mélysége 3 m volt, amely mára meghaladta a 100, illetve a 20 m-t (2. ábra). A barlang morfológiai képének meghatározó elemei a tektonikusán preformált keskeny és magas hasadékok, folyosók (3. ábra). Ahol ezek keresztezik egymást, ott termek alakultak ki, míg néhány helyen csak megközelítik egymást a párhuzamos járatok. Utóbbi esetben a folyosók közti vékony kőzetfal átlyukadásával „ablakok" képződtek, vagy tarajszerú' sziklaalakzatok maradtak vissza az őket elválasztó kőzetből, hasonlatosan a jósvafői Kossuth-barlang formakincséhez. A szűk hasadékokat törmelékből és más laza anyagokból álló álfenékmaradványok több egymás alatti szintre osztják. A folyosók falain oldásos eredetű kisebb üstök, illetve néhol a kőzet szerkezetét kiemelő mikrooldási nyomok figyelhetők meg. A Régész-járat ferdén lefelé vezető része ovális keresztmetszetével különbözik a többi folyosótól. 3. ábra: A Kő-lik-barlang egyik szakaszának hosszmetszete 1 = szálkőzet; 2 = laza törmelékkitöltés; 3 = feltárás előtti üledékszintek; 4 = poligonpont Földtani viszonyok A Mecsek-hegy kissé kibillent tönkröge padosán rétegzett felső-triász karbonátos kőzetekből áll, nyugati meredek letörése egy oldal-eltolódási és egy feltolódási zóna része. E tektonikus sáv mentén érintkezik a mélyebb fekvésű szintén karbonátos aljzatú Szentgáli-medencével, amelyet vékony oligomiocén folyóvízi törmelékes összlet tölt ki. A jelenleg is tartó szerkezeti mozgásokat jelző vékony (1 cm-es) repedést figyelhetünk meg a barlang falának fiatal cseppkőbekérgezésén. A bezáró kőzet mintáinak elemzése dolomitot, meszes dolomitot és dolomitos mészkövet egyaránt mutat, ami arra utal, hogy a járatok az ún. átmeneti rétegekben, a fődolomit és a dachsteini mészkő között képződtek. E kőzettípus dolomiténál nagyobb oldhatósága mellett a tektonika is nagymértékben hozzájárult az üregek kialakulásához.