Dr. Galambos István (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 11. (Zirc, 1992)

DR. GALAMBOS ISTVÁN: A Barbula s. l. nemzetség magyarországi fajainak revíziója

Barbula Hedw. Lazán vagy sűrűn gyepes növények, színük zöld, sárgás-zöld, vagy barnás. Szára 3 cm-ig. A szár központi állománya jól fejlett, hyalodermis nem differenciálódott. Levelei nyelv vagy lapát alakúak, ritkán lándzsásak vagy megnyúlt háromszögűek. Levélszél ép vagy gyengén fogacskás, sima vagy rövidebb-hosszabb szakaszokon hátrahajló. Levélcsúcs lekerekített vagy kihegyezett. Ere a csúcsban végződő vagy röviden kilépő. Mindkét oldali érfelszíni sejtek négyzetesek vagy megnyúltak, papillákkal vagy anélkül. Erkeresztmetszetében két stereid köteg figyelhető meg. Ventralis stereid köteg néha csak gyengén fejlett. Hydroid sejtek esetenként előfordulnak. Levélsejtek négyzetesek vagy gyengén megnyúltak, simák vagy többnyire papillásak. A papillák C-alakúak vagy kivájtak, gyakran többcsúcsúak. Alapi levélsejtek ± megnyúltak, simák vagy kevésbé papillásak, fordított V alakot képeznek. Levélhónalji vagy rhizoidális soksejtű gemmák gyakran előfordulnak. Levélhónalji szőrök 4-10 sejtűek, alapi sejtjük is hyalinos. Kétlaki fajok. Ivarszervek végállóak, a perigonium rügy alakú. Perichaetium levelek megnyúltak és kihegyezettek vagy a szárleveleknél kisebbek, széles nyelv alakúak, csúcsúk lekerekített, a setat körülölelik. Toknyele megnyúlt, jobbra csavarodó, vagy alul jobbra, felül balra csavarodó. Tok hengeres, stomák phaneroporok, a tok alján helyezkednek el. Gyűrűsejtek 1-2 sorban állanak. Peristomiumfogak alapi membránja alacsony, a 32 vékony, sűrűn papillás fog ± csavarodó. Fedő hosszú, csőrös, süveg csuklyás, sima. Spórák halvány bamászöldek. Színreakciók a következők: HCl: zöld, sárgásbarna, barna KOH: sárgásbarna, narancsbarna, ritkán zöld HNO3 : vörös, vörösbarna H2SO4 + etanol: zöld, sárgásbarna, narancsbarna, ritkán vörös A Barbula s. str. fajok határozókulcsa A hazai flórában található három Barbula faj két szekcióba tartozik. A szekciók elválasztása a perichaetium levelek tulajdonságain alapszik. Minthogy ezek nem minden esetben figyelhetők meg, célszerű a három faj határozókulcsát együtt közölni: la Levélér kilépő 2 lb Levélér a csúcs előtt végződő, a levélcsúcsot a levéllemez sejtjei alkotják. Rhizoidális gemmák jellemzők Barbula convoluta Hedw. 2a Dorsalis érfelszín valódi papillákkal. Gemma ismeretlen '. Barbula unguiculata Hedw. 2b Dorsalis érfelszín csúcsi részén a megnyúlt sejtek mindkét vége az érfelszínből kiemelkedő. Levélhónalji soksejtű gemmák gyakoriak Barbula indica (Hook.) Spreng. Barbula Hedw. sect. Barbula Syn.: Zander 1979. 182. Perichaetium levelei a szárlevelekhez hasonlók, alig differenciáltak. Levélsejtek papillásak. Levélszél hátrahajló vagy sima. Gemmák — ha vannak — kicsinyek, 1-10 sejtből állók. Hazánkból egyetlen faja ismert. Barbula unguiculata Hedw. Gyepeket alkotó növény, színe sárgászöld-piszkoszöld. Szára 0,5-3 cm magas, központi állománya jól fejlett. Levelei szárazon göndörek, saját tengelyük vagy a szár körül csavarodok, nedvesen felállók. Levelei széles alapból lándzsásak vagy nyelv alakúak, csúcsúk lekerekített, tompa, méretük 1-2,5 x 0,50,6 mm. Levélszél ép, alul hátrahajló. Ere röviden vagy hosszan kifut, erőteljes. Keresztmetszetben két