Dr. Galambos István (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 11. (Zirc, 1992)

DR. GALAMBOS ISTVÁN: A Barbula s. l. nemzetség magyarországi fajainak revíziója

8089 Cserépfalu, Ódorvár-h. 1933. VI. 14. BP 106 927 B. Á.; B. Á. — Kácsfürdő 1926. VI. 29. BP 107 158 B. Á.; B. Á. sub D. tophaceus — Kácsfürdő, Kis-Farkas4cő 1933. VI. 11. BP 106 940 B. Á.; B.Á. — Sály, Lator-pv. 1926. VI. 29. BP 107 313 B. Á.; B. Á. Tomense 7489 Gombaszög — Szilice 1929. IX. 23. BP 58 835 B. Á.; B. Á. 7588 Aggtelek, Baradla-b. 1928. VI. 3. BP 107 314 B. Á.; B. Á. sub D. glaucus — Gömörhosszúszó, Hancsaréti-Hideg-lyuk-b. 1940. VI. 7. BP 107 311 B. Á.; B. Á. subD. glaucus 7589 Aggtelek, Ravasz-lyuk-b. 1936. VI. 23. BP 106 973 G. W. — P. B.; B. Á. — Jósvafő 1953. V. 1. BP 27 451 V. L.; V.L. sub D.fallax — Jósvafő, Jósva-f. 1936. VI. 21. BP 106 485 B. Á.; B. Á. sub D. vinealis var. flaccidus — Jósvafő, Szabó-kút 1936. VI. 21. BP 106 975 B. Á.: B. Á. — Szinpet­ri, Kopolya-f. 1953. VI. 19. BP 106 974 B. Á.; B. Á. Tokajense 7894 Tarcal, Kis-Kopasz-hegy. Boros 1968. 294. p. — Tarcal, Kis-Kopasz-h. 1952. V. 25. BP 106 971 B. Á.; B. Á. Didymodon glaucus Ryan 0,4-1,5 cm magas, optimális termőhelyen tömött gyepeket alkotó növény. Szára keresztmetszetben kerek, legkülső sejtsora a belsőktől nem elütő vékony sejtfallal. Levelei szárazon göndörek, nedvesen felállók, elállók, egyenesek vagy csúcsi részük sarlósán görbülő. Levelei keskeny lineáris lándzsásak, méretük 0,4 x 2-2,6 mm, erük kilépő, csúcsán tompás. Levélszél ép, gyengén hátrahajló. A levélalap sejtjei megnyúltak, hyalinosak. Levélsejtek négyzetesek, 9-11 um-esek, papillásak. Ventralis érfelszíne négyzetes sejtekkel. Dorsalis érfelszíne a levél 2/3-3/4 részéig megnyúlt sejtekkel, csak csúcsi része négyzetes sejtekkel. Erkeresztmetszetben jól fejlett dorsalis stereid csoporttal, ventralis stereid csoportja hiányzik vagy gyengén fejlett. Dorsalis érfelszínének sejtjei substereidek, a stereid sejtektől nem vagy alig különbözők. Levélhónalji szőrei 4-6 sejtűek, 200-250 um hosszúak. Sporogóniuma ismeretlen (16. Elterjedés: Európa. Boreális faj. Ökológiája: Nálunk csak barlangokban fordul elő, rendkívül ritka faj. Megjegyzések: A D. glaucus rendszertani ér­tékét illetően az európai szerzők álláspontja nem egységes. A szerzők többsége önálló fajként ke­zeli (SMITH 1978), míg mások a D. rigidulus alá vonják (MÖNKEMEYER 1927). Ugyanez a helyzet a faj kézikönyvekben előforduló leírásai esetében is. Utóbbira SMITH(1978) is utal, meg­állapítva, hogy a D. glaucus alapos megismerése további vizsgálatokat igényel, minthogy a külön­böző szerzők által adott leírások nagyon eltérnek egymástól. A Magyarországon gyűjtött és D. glaucus­ként meghatározott anyagot revideálva, nem lát­tam különbséget a D. rigidulus és D. glaucus kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom