Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 6. (Zirc, 1987)

DR. FACSAR GÉZA: Néhány kritikus Rosa taxon kutatása a Balaton-felvidéken és a Bakony kapcsolódó területein

A R. livescensnek eddig mind a Balatonicum, mind a Vesprimense területéről csak a tipikus alfaja volt ismeretes (subsp. üvescens : syn. subsp. trachyphylla) több változatban. A Káli-medencéből kiemelkedő Fekete-hegy bazaltplatóján előkerült a másik alfaja is, a kevert tüskézetű var. nemorivaga változatban, jól feüsmerhető hibridjeivel együtt. A jelen előadásban a vizsgált fajok előfordulási viszonyaival foglalkozva a Magyar Középhegység déliesebb szárnyaira ható flóraösszetételre kívántam felhívni a figyelmet, ami a további cönológiai vizsgálatokhoz feltétlenül szükséges. IRODALOM—LITERATUR BORBÁS, V. (1880). Primitiae monographiae Rosarum imperii Hungarici - Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 16 :305—560. BORBÁS V. (1882): Rosa Szabói BORBÁS. Magyar orvosok és természetvizsgálók 1880. aug. 21-27. Szombathelyen tartott XXI. Nagygyűlésének történeti vázlatai és munkálatai, Budapest. 311 -312. BORBÁS V. (1900): A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete - A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei 2/2. DEGEN Á. (1924): Rosa L. in: JÁVORKA S. Magyar Flóra, Budapest. 538-590. DEGEN, Á. (1925): Rosa Győrffyana n. sp. et species diversae generis Rosae a Professore Győrffy in montibus Bakonyensibus coUectae - Acta Litterarum ac scientiarum Regiae Universitatis Hungaricae Francisco-Josephinae. Sectio Scientiarum naturahum 2/1.1-4. FACSAR G. (1980a): A Bakony és a Balaton-felvidék rózsaflórájának fontosabb jellemzői. A nyolcadik Bakony-kutató Ankét, Zirc, Bakonyi Természettudományi Múzeum, 37-45. FACSAR G. (1980b): Kiegészítések és pótlások a Rosa nemzetséghez in: SOÓ R. A magyar flóra és vegetáció rendszertani és növényföldrajzi kézikönyve, 6 :53-55, 166-170. FACSAR G. (1982): Az elliptikus levelű rózsa (Rosa elüptica TAUSCH) Magyarországon — Kertészeti Egyetem Közleményei, 46 :163-173. FACSAR G. (1984a): Két erdőssztyepp vadrózsa faj (Rosa gallica L.. R. livescens BESS.) ökológiai és társulási viszonyai Magyarországon - Lippai János Tudományos Ülésszak, 1982. ápr. 28., Kertészeti Egyetem, Budapest. 785-797. DIE ERFORSCHUNG VON EINIGEN KRITISCHEN TAXA DER GATTUNG ROSA AUF DEM BALATON HOCHLAND UN DEN ANGRENZENDEN GEBIETEN DES BAKONY-GEBIRGES Est ist zum ersten Mal gelungen das Vorkommen der mitteleuropaischen Art Rosa elliptica TAUSCH, innerhalb des Gebietes des Bakonyicum nachzuweisen. Die derzeitigen Fundorte der Art zeugen für die Reliktgebüsche der Eichen-Tatarischer Ahorn Mischwälder der Löss-Steppen. Unsere Untersuchungen brachten den Beweis eines erweiterten lokalen Areals der pannon4carpatischen Art R. zalana WIESB. innerhalb des ganzen erforschten Gebietes. Der Einfluss des Iiiirischen Florengebietes wird in der westlichen Hälfte unseres Gebietes durch das Vorkommen der Arten dieses Formenkreises: R. zagrabiensis VUKOT. et H. BR. und R. szabói (BORB.) FACSAR (nur auf dem SomlóBerg) angedeutet und zwar in den Flaumeichenwaldern sowie in ihren Abkömmlingen. Ein für das Balaton-Hochland typisches Taxon der Gattung Rosa stellt die ilhrische (balkanische) Art, R. polyaeantha (BORB./DEG.) dar. Die gracilen, jedoch gedrungenen tiefgrünen Gebüschen der Art konnten südwestlich von der Linie Veszprém—Szántód bis zum Uzsa-Tal gefunden werden - vor allem auf Felsenrasen, seltener in Eichenwäldern. Die Art R. hungarica KERN., die auf eine Fehlbestimmung vorerwähnten Taxons zurückgeführt werden muss, konnte nicht nachgewiesen werden. Die pontisch4iontinentale Art Rosa livescens BESS, erwies sich in beiden erforschten Florenbezüken nach dem Westen als allmählich spärlicher, sie ist ein Relikt der Steppen, das zur Zeit aus Lössboden sowie Dolomit- und Basalt-Grundgesteinen wächst. Die studierten Rosa-Taxa wurden bisher im Laufe der cönologischen Erforschung des Gebietes nicht berücksichtigt. A szerző címe (Anschrift des Verfassers): DR. FACSAR Géza H-1118 Budapest Ménesi u. 44.