Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 6. (Zirc, 1987)

FUTÓ JÁNOS: A Bakony-kutatás földtudományi vonatkozású eredményei, 1977-1986

Az elmúlt 10 év eseményeinek és eredményeinek áttekintése után vázlatosan ismertetem az előttünk álló feladatokat és célokat. Az őslénytani gyűjteményrésszel kapcsolatos legfontosabb Bakony-kutatási feladat az egyes ősmarad­ványok pontosabb rendszertani besorolása. Főleg az anyag újabb része nagyon sok esetben csak osztály illetve rend szinten van meghatározva. Célunk az, hogy egy-egy őslénycsoportot a megfelelő speciaüsta szakember dolgozzon fel. Biztató jelek mutatkoznak az Ammonoideák, Brachiopodák és Echinoideák vizsgálata terén : ugyanis ezeknél a csoportoknál néhány kutató már jelezte segítségét. A gyűjtemény revíziójának befejezése után a tartódobozokat új névfeliratú leltárcédulákkal keü eüát­nl Ez azért szükséges, mert az anyag több múzeumból került hozzánk, és így az egyes dobozok feliratai elég vegyes képet mutatnak. Ehhez kapcsolódó további nagy feladat a leírókartonok elkészítése. Való­színűleg segéderőt kell majd alkalmazni e munkák gyors elvégzésére. A kőzettani részleg rendezésénél törekedni keü arra, hogy a Magyar Rétegtani Bizottság által ajánlott kőzettani formáció- és tagozatbeosztást alkalmazzuk. A revízió során ki fog derülni, hogy milyen fajta kőzetek nincsenek még meg a gyűjteményben. Célunk a hegység teljes területéről, az itt előforduló összes kőzettípusból a még hiányzó darabokat begyűjteni. A típuspéldányok meuett a helyi speciális kőzettani kifejlődésekből is szeretnénk mintákat szerezni. Szintén a jövő feladatai közé tartozik: a föld­tani kutatófúrásokat végző váüalatok segítségével, a felszíni kibúvásból nem gyűjthető, csak fúrásokból ismert kőzetek elhelyezése a múzeumban. Kapcsolatot szükséges kiépíteni a működő bányáknál dolgozó emberekkel, hogy az ott előkerülő - múzeumi szempontból értékes - geológiai anyagot meg tudjuk menteni a pusztulástól. Közismert, hogy a hegység ásványi nyersanyagokban viszonylag gazdag terület. Ennek ellenére a mú­zeum tárlóiban kevés ilyen jellegű anyag található. Célszerű lenne - szintén a bányák segítségével - az egyes előfordulásokból mintákat gyűjteni, és azt megőrizni az utókor számára. Különösen fontos ez nap­jainkban, amikor egyre több kimerült bánya bezárására kerül sor. A kőzettani gyűjteményrész rendezése során el keü készíteni egy kőzettani katalógust is. A földtörténeti múlt következtében ásványokban ugyan nem bővelkedik a hegység, de az itt előfor­duló fajták ismerete mindenképpen szükséges. Jelenleg a gyűjtemény ásványtani vonatkozásban nem számottevő: kevesebb mint 500 példánnyal rendelkezünk. Ezek közül legjelentősebb a Halimbáról szár­mazó 100 darabos gipszkristály kollekció, valamint a Bakony megkövesedett gyantája az ajkait. Ez utóbbi értékét növeli, hogy Ajkán már beszüntették a lelőhelyeként ismert széntelep fejtését. Az igazi ásványos területnek a Balaton-felvidék bazaltos vulkánjai számítanak, mégis az egyes előfordulásokból csak szór­vány darabjaink vannak. A hegységet felépítő hatalmas tömegű karbonátos kőzetekben nagyon gyakori a kalcit, amely közönséges ásványként ismert ugyan, de az eddig előkerült kristályok megjelenési formájuk­ban, színükben és méretükben igen változatos képet mutatnak. Sokféleségük fontos információkat hor­doz a geológiai múltról. Ezért szükséges, hogy pontosan ismerjük az egyes lelőhelyeket, onnan mintákat gyűjtsünk, mert ezek későbbi műszeres vizsgálatával jelentős tudományos ismereteket szerezhetünk. Az elkövetkezendő években szeretnénk bekapcsolódni az ELTE Ásványtani Tanszéke által szervezett Magyarország ásványkatasztere összeállításába. Jó alapot nyújt ehhez, hogy megyénkben már három vá­rosban alakult ásványgyűjtő szakcsoport, akikkel kapcsolatot tartunk. Ásványtani gyűjteményünk fejlesz­téséhez szeretnénk hozzájárulni azzal is, hogy aktívan részt veszünk az országban egyre szaporodó ásvány­börzéken és kiállításokon. Lehetőséget látunk arra, hogy ezeken a fórumokon cserével, vagy más módon hozzájussunk máshonnan nem megszerezhető bakonyi ritkaságokhoz. Egyik lehetséges útja geológiai gyűjteményünk gyarapításának, hogy magánszemélyek saját gyűjtemé­nyüket a múzeumnak ajándékozzák. Ehhez azonban szükséges, hogy jó kapcsolatot tudjunk kialakítani az amatőr és szakember gyűjtőkkel. A geológiai szekrényekben jelenleg van még szabad hely, de ha ezek a gyűjtési tervek megvalósulnak, mindenképpen szükség lesz újabb tárolóhelyekre, ami csak a múzeum további bővítésével képzelhető el. A Bakony földtörténetét bemutató kiállítás már több mint 20 éves, így mindenképpen időszerű lenne a felújítása. Sajnos ennek legfőbb akadálya,hogy jelenleg nem áll rendelkezésünkre a megvalósításához szükséges pénzösszeg. Első lépésként a jövendő kiállítás forgatókönyvét keU összeállítani, majd a gyűjte­mény anyagából kiválogatni a megfelelő ősmaradvány, kőzet és ásvány példányokat. így az előkészületek után, amint az anyagi fedezet biztosítva lesz, nekiláthatunk a korszerűsítésnek. Reméljük a programban résztvevő szakemberek ötletekkel, gyűjtött anyaggal és munkájukkal is hozzájárulnak ahhoz, hogy szín­vonalas kiállítást hozhassunk létre a múzeumban. Földtani vonatkozású alapadataink mennyiségét növeli és a Bakony-kutatók munkáját is segíti, ha itt a múzeum könyvtárában rendelkezésünkre állnak a hegységről kiadott különféle földtani térképek. Eddig mintegy 15 db 1 : 20 000-es méretarányú fedetlen földtani térképet sikerült beszerezni a hozzájuk tartozó magyarázófüzetekkel együtt. A jövőben folyamatosan továbbfejlesztjük a térképállományt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom