Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 6. (Zirc, 1987)
FUTÓ JÁNOS: A Bakony-kutatás földtudományi vonatkozású eredményei, 1977-1986
Feladatunknak tekintjük, hogy könyvtárunkban elhelyezzünk egy-egy eredeti vagy másolt példányt az olyan Bakonyra vonatkozó szakirodalomból, ami nyomtatásban nem jelenik meg. Itt elsősorban az egyetemi és főiskolai hallgatók szakdolgozataüa, valamint a hegység területén működő barlangkutató csoportok éves jelentéseire gondolok. Tapasztalatom szerint általában ezek az értékes adatokat tartalmazó írások néhány évvel készítésük után elkallódnak, elfelejtődnek. Befejezésül néhány gondolatot szeretnék elmondani a Bakony-kutatók létszámával kapcsolatosan. Mint már korábban említettem, évek óta visszatérő gond JT A Bakony természeti képe" programban részt vevő kutatók között észlelt lemorzsolódás. A létszámcsökkenés eüensúlyozására többféle megoldási lehetőség is kínálkozik, amit kár lenne kihasználatlanul hagyni. Az ELTE másod-és negyedéves geológus hallgatói, valamint a szombathelyi Tanárképző Főiskola elsőéves földrajz szakos hallgatói a Bakonyban tartják nyári terepgyakorlatukat. Terepbejárásaik során rengeteg érdekes földtani-földrajzi problémával találkoznak, ami tudományos diákköri dolgozatuk vagy diplomamunkájuk alapötletéül szolgál. Kölcsönösen előnyös lenne, ha e jövendő szakembereket sikerülne bevonni kutatóprogramunkba. A múzeum sok ezer darabos geológiai gyűjteményében levő egy-egy őslénycsoport értékelése szintén kitűnő téma lehetne a szakdolgozók számára, ösztönzőleg hatna a munkára az is, ha a különböző geológiai vállalatoknál dolgozó fiatal szakemberek közül sikerülne ehhez megnyerni néhányat. Célszerűnek tartanám a megyében működő, már említett ásványgyűjtő szakcsoportok, valamint a barlangkutató csoportok tagjainak bevonását is. ök a kutatómunka mellett elsősorban a gyűjtemény fejlesztésében játszhatnának nagy szerepet. összegezve az elmúlt évtized földtudományi vonatkozású eseményeit megállapíthatjuk, hogy a múzeum szép eredményeket mondhat magáénak. Gyűjtések és ajándékozás révén jelentősen gyarapodott a geológiai gyűjtemény. Nagy előrelépésnek számít, hogy az őslénytani részleg rendezése befejeződött. „A Bakony természeti képe" programban résztvevő geológiai és természetföldrajzi szakterületen dolgozó kutatók létszáma kétszeresére nőtt, munkájuk eredményességét a múzeum kiadványaiban közölt számos dolgozat jelzi. Az elkövetkezendő évek feladata lesz a gyűjtemény kőzettani' és ásványtani részének rendezése és jelentős mértékű bővítése, természetesen nem elhanyagolva az őslénytani anyagot sem. 1. számú melléklet „A Bakony természeti képe" programban részt vett kutatók, és az általuk vizsgált témák címének jegyzéke Az alábbiakban főtémák szerinti csoportosításban fölsoroljuk azokat a kutatókat, akik 1977 és 1987 között a földtudományi részlegen belül fejtették ki tevékenységüket. I. A BAKONY FÖLDTANA 1. Badinszky Péter: A Bakonyi Természettudományi Múzeum geológiai gyűjteményének rendezése és bővítése (1977). 2. Bittmann István: Geológiai gyűjtőmunka a Bakony-hegységben (1982) - A Bakony-hegység geológiai vizsgálata (1983). 3. Bittmanné Stanka Mária: Geológiai gyűjtőmunka a Bakony-hegységben (1982) - A Bakony-hegység geológiai felépítése és lelőhelyek felkutatása (1983). 4. Böröczky Tamás: Az iharkúti bauxit mineralógiai vizsgálata (1986) — A fenyőfői bauxit szedimentológiájának vizsgálata (1987). 5. Bubics István: Földtani kutatások Jásd és Dudar térségében (1986) - A szápári oligocén barnakőszén vizsgálata (1987). 6. Futó János: Alapadatgyűjtés a Bakony karsztformából (1986-1987) - Üledékföldtani és geomorfológiai vizsgálatok az Eszaki-Bakonyban (1986-1987). 7. Kázmér Miklós: A bakonyi apti (középső-kréta) krinoideás mészkő szállítási úánya (1987). 8. Mozgai Zsolt: Ásványlelőhelyek felkutatása a Bakonyban (1986-1987). 9. Nagy Tibor: Balatonalmádi-Szentkúályszabadja-Felsőörs térségének szerkezeti képe, felszíni bauxitindikációi ill. ezek szövettani, szedimentológiai vizsgálata, genetikája (1987). 10. Vakarcs Gábor: A bakonyi eocén képződmények cementációs problémáinak vizsgálata (1986).