Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 6. (Zirc, 1987)

DR. MARIÁN MIKLÓS: A Bakony herpetofaunájának múltja, jelene és jövője

I. SZ. TÁBLÁZAT: A BAKONY HERPETOFAUNÁJÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA MÁS TERŰLETEK FAUNÁJÁVAL Sorsz. Faj Bakony Sopron Zselic Dunazughegység 1. Salamandra salamandra 2. Triturus alpestris 3. Triturus eristatus 4. Triturus vulgáris 5. Bombina bombina 6. Bombina variegata 7. Pelobates fuscus 8. Bufo bufo 9. Bufo viridis 10. Hyla arborea 11. Rana arvalis wolterstorffi 12. Rana dalmatina 13. Rana temporaria 14. Rana esculenta 15. Rana ridibunda 16. Emys orbicularis 17. Lacerta agilis 18. Lacerta muralis 19. Lacerta viridis 20. Anguis fragilis 21. Ablepharus kitaibelii fitzingeri 22. Elaphe longissima 23. Coronella austriaca 24. Natrix tessellata A fajok mennyisége 21 19 1 7 19 Hogyan maradhat fenn a faj ennyi veszély közepette? Hogyan védekeznek a fajok? Leginkább a nagyszámú utód létrehozásával. Á mimikrivel, a rejtett, éjszakai életmóddal, bőrmirigyeik maró, mérgező váladékával. Évezredek óta dacolnak a herptiliák ezekkel a veszélyekkel és fennmaradtak a fajok, mert a nagyjában változatlan biotópok biztosították az életfeltételeket. A mai, természetet pusztító emberrel szemben azonban nem tudják megállni a helyüket a fajok, populációk. Mert az ember az életterüket, az ökoszisztémáikat rombolja le. A napjainkban kialakult helyzetben az embernek keU a kétéltűek és hüllők védelméről gondoskodni, különben a fajok százainak kipusztulásával kell számolni. Milyen legyen ez a védelem? Mindenesetre az egyes kétéltű és hüllő fajok természetéhez alkalmazkodó. Itt most nincs lehetőség sorra venni az egyes fajok környezeti igényét. (Erre részletesen kitérek a Bakony herpetofaunájáról készülő összefoglaló munkámban.) Csupán néhány fontosabb szempontot és teendőt külföldi, követésre méltó, példákra is gondolva - kívánok vázolni. Magyarországnak jó természetvédelmi törvényei vannak. Minden kétéltű és hüllőfaj védett. Mégis pusztulnak a fajok, csökken az állomány. Mert nem elég a fajokat óvni, az élőhelyeket is hatékonyan kell védeni, számukat megsokszorozni. Nyilvántartásba kell venni minden olyan helyet, amely alkalmas a herptiliák szaporodására, életük fenntartására a nyári szárazságban és téli álmuk idején. Állományfölmérést kell végezni, amely lehetőleg tájékoztat a populációk nagyságáról is. Tanulmányozni kell az egyes fajok élettanát, hogy tudjuk milyen környezeti tényezők megváltozása káros, vagy hasznos az állomány megmentése, szaporítása, újratelepítése szempontjából. (Elsősorban a hazánkban ritka fajok biológiáját kell vizsgálni.) Vegyszerhasználat nélküli területeket kell létesíteni. Nemcsak a faunahamisítástól óvakodjunk (a terraristák néha idegen környezetbe helyezik ki állatfölöslegüket), de az állatok vissza-, vagy áttelepítését is nagyon meg kell fontolni. (Kétéltűek szaporodására létesített kis tavakba halakat helyezve, azok, lárvafalásukkal kipusztítják a gőtéket, békákat.)