Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 6. (Zirc, 1987)

DR. MARIÁN MIKLÓS: A Bakony herpetofaunájának múltja, jelene és jövője

Meg kell őrizni a még természetes állapotban lévő amfibia—reptilia élőhelyeket. Nemcsak nagy termé­szetvédelmi területekre van szükség, de kisebb szaporítóhelyek megőrzésére is, (Akár egy pataklefűződés­ből keletkezett tócsa ideiglenes megőrzésére, vizének a lárvák átalakulásának idejére szóló biztosítására is gondolhatunk.) Küzdeni kell az iparnak és technikának a természetes állapotban lévő területekre való behatolása ellen. Szép dolog a rekultiváció az ipari működés (fém-, kő-, olajbányászat) befejezése után, de tudnunk kell, hogy az évezredek alatt kialakult talaj mikrovegetációja, mikrofaunája, vízháztartása (amelyek a flóra és fauna kialakulását befolyásolják) csak hosszú idő után áll helyre. Az elpusztított, elűzött kétéltűek, hül­lők talán már nem települnek vissza, mert nem alakulnak ki számukra megfelelő ökológiai viszonyok. Nem biztos, hogy természetvédelmi szempontból célravezető az a néhány helyen bevezetett mód­szer, hogy a védett terület egy része kirándulóhelyül is szolgál. Jobb e két célra egymástól távol eső terü­leteket kijelölni. Nincs megoldva a természeti tájakon átvezető műutakon áthaladó herptihák kérdése sem. Évenként sok száz, a petéző helyre vándorló barna és zöld varangyot, sütkérező fürge gyíkot, erdei siklót gázolnak el a gépkocsik. Vannak olyan országok, ahol ezeknek az állatoknak a tömeges vándorlása idejére másfelé terelik a közúti forgalmat. Vízpartok agyonvert békatetemei, erdei utakon heverő, szétvagdalt törékenygyík tetemek, fákra, bok­rokra aggatott erdei sikló, rézsikló, vízisikló huüák bizonyítják, hogy még sok és a jelenleginél hatható­sabb természetvédelmi oktatásra, fölvilágosító munkára van szükség az iskolákban és az erdei munkások között. Herpetofaunánk fennmaradása természetvédelmünk hatékonyságától függ. IRODALOM—LITERATUR BOHN P. (1966): A sümegi kréta korú teknőslelet - Földtani Közl.XCVL, I.: 111-116 DELY O. GY. (1955): Some Data to the Fossü Herpetofauna of the Lambrecht Kálmán Cave of Varbó, Hungary-Ann. Hist.-nat. Mus. Nat. Hung. 6:83-86. ENTZ G.-SEBESTYÉN O. (1942): A Balaton élete- Kir. M. Termtud. Társulat, Budapest, pp. 366. ERNST J. (1960): A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Csoportja vezetőségének beszámolója — MTA Biol. Csoport Közi. IV/1-2. FEJÉRVÁRYNÉ, LÁNGH, A. (1943): Beiträge und Berichtigungen zum Amphibien Teü des ungari­sches Faunenkataloges - Fragm. Faun. Hung. 6., 2:42-48. ILOSVAY GY. (1985): Az Északi Balaton-part és a Balaton-felvidék herpetofaunájáról - Folia Mus. Hist.­nat. Bakonyiensis (Megjelenés alatt) JAEKEL O. (1911): Placochelys placodonta a Bakony felső triászkorú rétegeiből. In: Lóczy L. (1897­1918): A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei. Budapest, III. k. Függelék: 1­88. KORDOS L. (1984): A bodajki Rigó-lyuk újholocén kitöltésének vizsgálata- Foüa Musei Hist.-nat Ba­konyiensis, 3:31-42. MARIAN M. (1987): A Zsebe kétéltű és hüllő világa (Kézbat) MARIÁN M.-MARIÁN O. (1980): A fenyőfői ősfenyves kétéltűi és hüUői — A Veszprém Megyei Múz. Közi. 15:189-196. MARIÁN M.-TRASER GY. (1978): Sopron környékének kétéltű-hüllő világa - Soproni Szemle 32. évf. 2. sz. MÉHELY L. (1897): Kétéltűek és csúszómászók. In: Lóczy L.: (1897): A Balaton Tudományos Tanulmá­nyozásának eredményei 2.1:213—218. SZABÓ I. (1956): Adatok a Szentendre-Visegrád-Esztergomi Dunazughegység herpetofaunájához — Állati Közi. XLV. 3-4:123-131. STUGREN, B.-KOHL, S. (1980): S y nöko logische Gliederung und Ausbreitungsgeschichte der Amphi­bien und Reptilien Südosteuropas - Wiss- Ztschr. Fridricli Schiller-Uni ver. Jena, Math.-Naturwiss. R. 29. Jg. H. 1. TÓTH S. (1984): Kbándulási kalauz. 3. Túrák a Bakony hegységben — Orsz. Pedagógiai Intézet, Budapest. VARRÓK S. (1955): Az 1950-53. évi bakonyi barlangi ásatások őslénytani eredményei - A Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése az 1953. évről. WERNNER, F. (1922): Reptilien und Amphibien. In: Das Tierreich 3. 1. pp:140.

Next

/
Oldalképek
Tartalom