Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 2. (Zirc, 1983)

LÁZÁR PÉTER: Adatok Sümeg környéke apróemlős-faunájához bagolyköpet-vizsgálatok alapján

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI 2—1983 ADATOK SÜMEG KÖRNYÉKE APRÓEMLÖSFAUNÁJÁHOZ BAGOLY-KÖPETVIZSGÁLATOK ALAPJÁN LÁZÁR PÉTER Ajka Abstract: Data to the small mammal fauna from the environs of Sümeg obtained from •owl-pellets investigations. The small mammal fauna inhabiting the environs of Sümeg (Bakony Mountains) has been analyzed by author on the basis of bone remains contained in owl-pellets. The pellets were sampled in the winter 1976—1977 on resting places of the following owl species: long-eared owl (Asio otus), barn owl (Tyto alba) and little owl (Athene noctua) (pellets from last mentioned species only in small amount). The results of the owl-pellets analyses were completed by data obtained from field observations and trappings. From the pellets of the barn owl author identified 390 prey-specimens, from that ones of the long-eared owl 1328 and from the pellets of the little owl 18 prey-specimens. The identified prey-specimens belong to 17 small mammal species. The obtained results have been evaluated from the ecological point of view, too. Bevezetés Hazánkban az apróemlősök elterjedésének kutatása a zoológia egyik elhanyagolt területe, noha apró-emlősfaunánk pontos ismerete több szempontból is fontos lenne. A témának elsősorban,állatföldrajzi jelentősége van azáltal, hogy néhány faj hazai elterjedését nem ismerjük. Átfogóbb adatok birtokában az apróemlősök ökológiai szerepének tisztázásához is közelebb jutunk. Mivel a Földön közel 2000 apróemlőshöz sorolt faj él, az ökoszisztémákban — mint működési egységben —• elfoglalt helyük miatt a kérdés minőségi oldala is érdekes, de lényegesebb az anyagforgalomban betöltött szerepük mennyiségi vizsgálata. Az apróemlősök egyedszáma is magas, ezért jelentőségüket tovább növeli a tömeg és a hőleadó felület arányából fakadó magas energiaigényük, ami a gyors anyagcserében nyilvánul meg. A primer produkció komoly hányada kistermetű rágcsálókon megy keresztül, melyek közül sok faj elsőrendű mezőgazdasági kártevő. Ezek közös tulajdonsága a nagy szaporaság és az alacsony túlélési arány. E két tényezőből adódóan populációik labilisak, egyedszámuk erős fluktuációt mutat, hatalmas arányú elszaporodásra (ún. gradációra) hajlamosak. Ezekkel a jelenségekkel a populációdinamika foglalkozik, amelynek egyik fontos kérdése a különböző külső és belső faktorok egyedsűrűséget befolyásoló szerepének feltárása. A populációdinamika alapvetően a természetes populációkon végzett'megfigyelésekre támaszkodik. Az apróemlősök többnyire rejtett, éjszakai életmódot élnek, ezért hagyományos úton történő megfigyelésük közel sem olyan eredményes, mint pl. a madárfaunisztikai kutatások esetében. Számbavételükre két módszert alkalmaznak. Az egyik a csapdázás, amelynek a csapdázás időtartama, csalétek, csapdatípus és csapdaszám szerint sok változata van. Az utóbbi években fellendülő produkcióbiológiai kutatások megkívánták olyan eljárások kidolgozását, amelyek segítségével a populációk mennyiségi viszonyai jól becsülhetők (SMITH et al. Î971 r KAUFMAN et al. 1971, 1978). Ezek a módszerek bizonyos körülmények között megbízhatók, ám néha egész valószínűtlen eredményeket produkálnak, s így kvantitatív vizsgálatoknál nem alkalmazhatók korlátlanul (DEMETER ill. PALOTÁS szóbeli közlése). Emellett a csapdázás rendkívüli idő- és munkaigényes, ezért nagy területről történő mintavételre nem alkalmas. Ez utóbbi hátrányt kiküszöböli a másik világszerte elterjedt módszer, a ragadozómadarak köpet- és gyomortartalom-vizsgálata. Emlősfaunisztikai vizsgálatokra elsősorban a baglyok köpetei alkalmasak, mivel bennük •— a nappali ragadozók köpeteivel ellentétben — szinte veszteség nélkül megtalálhatók a