Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 2. (Zirc, 1983)
ESZTERHÁS ISTVÁN: Az Alba-Regia barlang, a Bakony legnagyobb ismert barlangja
7. ábra: Az Alba Regia-barlang bejárati aknája Abb. 7: Eingangastollen der Alba Regia Höhle 8. ábra: Az Alba Regia-barlang Kismó-szűkülete Abb. 8: Die Kismó-V erängung der Alba Regia Höhle tott különböző miliőből jövő vizek találkoztak és a keverési korrózió által megnövekedett agresszivitásuk, turbulens mozgásuk által kürtőket oldottak. A továbbiakban a vegyi korrózión túl, a járatok bővülésével arányban egyre nagyobb szerepet kapott az erózió is. Előbb csak a felszínről, felszínközeiből hozott tűzköves, kalcedonos törmelékkel. E víz által szállított törmelék koptatása nemcsak a mészkőben fejtette ki üregtágító hatását, hanem az akkor még járattalpon levő mészmárgában is. Ahogy fokozódott a járatméret, annál inkább áttevődött az erózió támadása a márgás rétegre. Egyrészt azért, mert e mészmárga lényegesen puhább, lazább a mészkőnél, másrészt pedig az erózió mellett ható korrózió is a márgát oldva sok oldási maradékot szolgáltatott, ami pedig további fokozott koptatást eredményezett. Ezen felszíni eredetű és a márgás réteg oldási maradékaként létrejött erozív törmelék az 1 m-es márgás réteget a legtöbb helyen sokkal szélesebben kitágították mint a fölötte levő mészkőösszletet. Ily módon jöttek létre a barlang folyosóira annyira jellemző ún. lóhere-szelvények, illetve lapítok. A talpon található csorgák a járatok legfiatalabb formái. Döntően eróziós úton keletkeztek, bennük bőven találhatunk tűzkő- és szarukőkavicsokat is, de dachsteini mészkőkavicsokat is. A barlang „vándorkövei" is a korróziós hatás eredményei. E többnyire nagy (néhány tonnás) lapos kövek a talpon preparálódtak ki és a gravitáció, valamint a meg-megújuló árvizek hatására csúsznak lejjebb (KÁRPÁT, 1977). A barlang akkumulációs pontjain összegyűlt üledék szpeleogenetikailag három összetevőből áll, úgymint: felszíni eredetű lösz, a márgás réteg oldási maradéka és kalcedonszemcsék.
