Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 1. (Zirc, 1982)

BALI JÓZSEF: A faligyík (Lacerta muralis LAUR) Veszprém városi előfordulása

kőlábazatú házfalán gyíkokra vadászó példányt figyeltem meg és gyűjtöttem be, amelyet a Bakonyi Természettudományi Múzeumnak (Zirc) adtam át. A fali gyík veszprémi állományainak egy része zavartalanul él. Kivételt képez azonban az eddigi legnépesebb (18—20 pld) állomány helyzete, a Fenyves utca szikla­támfalán. A fali gyíkok a húsfeldolgozóhoz érkező dübörgő teherautók, a falhoz is csapódó hatalmas pótkocsik zaklatásának, s legújabban (1979) a gázvezeték építésé­vel járó földmunkák rombolásának-pusztításának vannak kitéve. Veszélybe kerültek a Kertalja utca (1976) és a Benedek-hegy (1977) sziklacsoportján élők, ahol feltehetően területnyerési célból a sziklát megbontották. Ez az állomány áthúzódott a közeli Úr­kút utca házfalaira, kerítéseire. A Fenyves utcai támfalon élő fali gyíkok a közeli öreg, romos malom épületére húzódtak. Az említett helyeken félénk az állomány, s mivel pusztulásukkal is számolni kell, javaslom e néhány terület kiemelt védelmét. A fali gyík a legújabban kimutatott bakonyi hüllők közé tartozik, nyilvánvaló tehát, hogy még kevés a fajra vonatkozó előfordulási adat. A fali gyík dél-európai, észak-afrikai és kisázsiai áilat, ott mindenhol gyakori (LOVASSY, 1927). Hazánkban csak szórványosan fordul elő. A fajt nemcsak Veszprémben, hanem a Balaton-felvi­déken és az Északi-Bakonyban is megtalálták. Az ismert lelőhelyi adatok egybevetése után megállapítható, hogy a fali gyík hazai viszonylatban tág tűrőképességű faj. Hegy­vidékünk faunájának színezőelemeként tartható számon. A bakonyi előfordulás bizonyítása — benne a Veszprém városi megtalálás — a hazai faunára nézve is új adat. „A Bakony természeti képe" c. kutatóprogramban folyó intenzív vizsgálatok minden bizonnyal a fali gyík további élőhelyeit fogják feltárni. IRODALOM — LITERATUR BALI J. (1976) : A fali gyík Veszprém városi előfordulásának rövid ismertetése — A VI. Bakony-kutató Ankét anyaga, p. 36—40. BANKOVICS A. (1974): A Bakony gerinces faunájának legújabb kutatási eredmé­nyei — Az V. Bakony-kutató Ankét anyaga p. 27—31. DELY O. GY. (1978) : Hüllők — Reptilia — Faun. Hung. 130. Budapest, pp. 120. ILOSVAY GY.—SZÍTTA T. (1973) : Újabb adatok az Északi-Bakony herpetofaunájához — Tudományos Diákköri Konferencia anyaga, Eger. LOVASSY S. (1927) : Magyarország gerinces állatai és gazdasági vonatkozásaik. Bu­dapest, pp. 896. MARIÁN M. (1973) : A Bakony herpetológiai kutatása. — A IV. Bakony-kutató An­két anyaga — Veszprém megyei Múzeumok Közleményei, 12. p. 34—36. MARIÁN M.—SZABÓ I. (1968): Adatok az Északi-Bakony herpetofaunájához a Veszprém megyei Múzeumok Közleményei, 7. p. 409—425. SZABÓ I. (1973): Adatok a Bakony hegység gerinces faunájához — A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei, 12. p. 601—609.

Next

/
Oldalképek
Tartalom