Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 1. (Zirc, 1982)
DR. TÓTH SÁNDOR: Emlékezés Csiby Máriára (1951-1981)
FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÜZEUM KÖZLEMÉNYEI 1—1982 EMLÉKEZÉS CSIBY MÁRIÁRA 1951—1981 DR. TÓTH SÁNDOR Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc 1981. szeptember 4-én elhunyt Csiby Mária (Istvánffy Lászlóné), múzeumunk fiatal kutatója. Még nem volt 30 éves! Rövid életéből csak arra tellett, hogy szívvel-lélekkel felkészüljön a tudományos pályára, megírja első tanulmányait, elkészítse doktori értekezését, amikor a toll kihullott kezéből. Csiby Mária 1951. december 1-én született Sopronban. Gyermekkorának egy részét Szakonyban töltötte el, ott tanították meg a betűvetésre, de általános iskolai tanulmányait már Sopronban fejezte be. Itt, szülővárosában érettségizett, majd az Erdészeti és Faipari Egyetemen 1975-ben szerzett erdőmérnöki oklevelet. Ezt követően az ugodi tsz faüzemének vezetője lett. Tudományos hajlamát követve 1977-ben megpályázta és elnyerte a Bakonyi Természettudományi Múzeumban megüresedett zoológus-muzeológus állást. Itteni lelkes munkájának a tragikusan korai halál vetett véget. Erdészeti tanulmányai, az élővilág ismerete és szeretete vonzotta őt a muzeológus pályára. A zoológián belül közelebbi feladatául az entomológia (rovartan) művelését vállalta. Az első időszakban általában foglalkozott a rovarok életével, kitartó szorgalommal rövid idő alatt megismerkedett a rovargyűjtés és -kutatás múzeumi szintű módszereivel. Hamarosan két rovarcsoport vizsgálatában mélyedt el. Az egyik a kétszárnyú rovarok (Diptera), a másik a szitakötők (Odonata) rendje volt. Mindkét területen rövid idő alatt kiváló eredményeket ért el. A legyek több családjával behatóbban is foglalkozott (Bibionidae, Stratiomyidae, Tachinidae). Ezek közül az utóbbi időben különös figyelmet szentelt az erdővédelem szempontjából kiemelkedő szerepet játszó fürkészlegyeknek. Szorgalmasan gyűjtötte és nevelte a fürkészlegyeket, vizsgálta életmódjukat. Feltétlen elismerés illeti Csiby Máriát, amiért e rendkívül nehéz téma művelésére vállalkozott, mert általa egy igen fontos, fajszám és gazdasági vonatkozásban egyaránt kiemelkedő jelentőségű Diptera családdal foglalkozó szakemberrel gyarapodhatott volna a ma még más rovarcsoportok művelőihez viszonyítva igen kis létszámú hazai dipterológus szakembergárda. A fürkészlegyekkel kapcsolatos vizsgálatai alapján készítette el doktori disszertációját „A fürkészlegyek (Diptera: Tachinidae) szerepe a Bakony hegység fontosabb erdőtársulásainak biológiai védelmében" címmel. Az erdészeti szempontból különösen jelentős, a gyakorlati erdővédelemben is jól hasznosítható eredményeket tartalmazó disszertációról DR. MAJER ANTAL, a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőműveléstani Tanszékének vezetője az alábbiakat írta: „Őszintén sajnálom doktori disszertációjának félretételét is, mert IGMÁNDY kollégával együtt a kézhezvétel után azonnal megállapítottuk, hogy igen nagy munka, szakértelem és lelkesedés fekszik a dolgozatban. Könnyű lett volna ilyen remek belépő után a szigorlat. Sajnos csak emlékként tehetjük könyvtárunkba értékes munkáját." Csiby Máriát a disszertáció őszre tervezett megvédésében és a doktori szigorlat letételében megakadályozta a könyörtelen halál. Szakmai tevékenységének másik fontos területe a szitakötőkkel (Odonata) való foglalkozás volt. Ezek gyűjtése és kutatása terén is jó eredményeket ért el. Nemcsak a Bakony szitakötőivel foglalkozott, hanem jelentős odonatológiai tevékenységet fejtett ki a Soproni-hegységben és a Fertő tónál, továbbá elkezdte a Tisza árterületének odonatológiai vizsgálatát is. A szitakötőknek ugyancsak rövid időn belül egyik hazai specialistája lett. Szakmai elismerését mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy tagja
