Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 1. (Zirc, 1982)

DR. TÓTH SÁNDOR: Emlékezés Csiby Máriára (1951-1981)

volt az Odonatológusok Nemzetközi Bizottságának (Societas Internationale Odonatology), továbbá meghívták az 1981-ben (VIII. 17—21.) Svájcban rendezett VI. Nemzetközi Odonatológiai Szimpozionra (Sixth International Symposium of Odonatology), ahol már súlyos betegen tartotta meg előadását a Bakony szitakötőiről „The latest results of the recent research of the Odonata fauna of the Bakony Mountains" címmel. A szimpozionon alkalma nyílott a nyugati világ minden részéből jelen levő szakemberekkel való megismerkedésre (a szocialista országokat sajnos csak hazánk két kutatója képviselte). A szimpozion résztvevőitől több országba meghívást kapott (így pl. Finnországba, Hollandiába, az NSZK-ba), ezeken fellelkesülve 'már Svájcban terveket szövögetett az elkövetkező évekre. Legnagyobb jelentőségű volt számára az 1983-ban Kanadában sorra kerülő VII. Nemzetközi Odonatológiai Szimpozionra szóló meghívás. Mindezek sajnos csupán élete utolsó heteit kitöltő álmok, vágyak maradtak számára, megvalósításukat többi tervével együtt megakadályozta kegyetlen betegsége. A rovarászaton kívül szívesen és rendszeresen foglalkozott a Bakony hegység természeti értékeinek kutatásával, a hegység természeti értékeiről folyamatosan közölt rövidebb ismeretterjesztő cikkeket. A témáihoz kapcsolódó szakirodalmat folyamatosan figyelemmel kísérte és gyűjtötte. Rendszeresen levelezett külföldi specialistákkal, akiktől sok, a szakmáját segítő különlenyomatot kapott. Külföldi kapcsolatain keresztül a munkája közben felmerülő szakmai problémáinak megoldásában mindig volt kihez fordulnia. ö is szívesen segített másoknak, elsősorban a hozzá forduló főiskolásoknak, egyetemistáknak szakdolgozatuk elkészítésében. Önálló kutatómunkára való alkalmasságát a doktori disszertációjának elkészítésén túl, már megjelent és megjelenés alatt álló tudományos igényű dolgozatai bizonyítják. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Középdunántúli Felügyelősége felkérésére több szakvéleményt készített el, többek között botanikai témájút is, ami szakmai sokoldalúságát bizonyítja. Fontos tevékenységet fejtett ki „A Bakony természeti képe" program szervezésében, a program résztvevőiről és a program keretében folyó munkáról évente állított össze sokszorosított anyagot. A Bakony kutatásán kívül bekapcsolódott több hazai vidéki természettudományi centrum kutatóprogramjába. Rendszeresen és eredményesen tevékenykedett a szombathelyi Savaria Múzeum által szervezett „Az Alpokalja természeti képe" és a pécsi Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztálya által irányított „A Mecsek és környéke természeti képe" programokban. Tagja volt az MTA Tiszakutató Bizottsága keretében a Tisza völgyének vizsgálatát végző munkacsoportnak. Részt vett a Balaton-parton az utóbbi években végzett helikopteres szúnyogirtás környezetkárosító hatásainak felmérésében és az ehhez kapcsolódó környezetvédelmi kutatásokban. Közművelődési tevékenységet is rendszeresen és szívesen végzett. írásbeli ismeretterjesztő munkája kiemelkedő volt. Főleg a Bakony természeti értékei, de növény- és állatvilágának megismertetése érdekében is több mint 30 cikket közölt, elsősorban a Veszprém megyei napilapban. Rendszeresen tartott színesdia-vetítéssel illusztrált ismeretterjesztő előadásokat a megyében, különösen általános iskolákban a Bakony természeti értékeiről, továbbá színes élménybeszámolókat külföldi utazásairól (Kalifornia, Erdély, Ausztria). A Bakonyi Természettudományi Múzeum kiállításában az ő nevéhez fűződik a látogatók előtt igen népszerű élőrovar-bemutató összeállítása. Az élő állatok gondozását különös figyelemmel, szakértelemmel és szeretettel végezte. Csiby Mária közéleti munkája is említésre méltó. Mint a Bakonyi Természettudományi Múzeum szakszervezeti bizalmija, a Magyar Madártani Egyesület zirci helyi csoportjának gazdasági felelőse is lelkiismeretesen és maradéktalanul látta el feladatát. Az igények és lehetőségek szerint bekapcsolódott a Hazafias Népfront helyi nagyközségi bizottsága keretében működő természetvédelmi munkabizottság tevékenységébe is. Szülőföldjéhez nagyon sok szál fűzte. Ha csak tehette, a Zircen töltött évek alatt is hazalátogatott hétvégeken. A szívéhez annyira hozzánőtt soproni táj vonzása volt az egyik indítéka, hogy kutatásait kiterjesztette az Alpokalja, elsősorban a Sopronihegység térségére. Kedvenc gyűjtőhelyének, a Sopron melletti Tómalomnak szitakötő faunáját kitartó szorgalommal vizsgálta és 1981 végére tervezte a terület szitakötőit ismertető dolgozat megírását. A Soproni-hegységben végzett szitakötőgyűjtéseinek kill!