Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Második fejezet: A helynevek
A B a la ton-m e Béki lakosság néprajza. 63 nyarczon, —Csetény M.-Györökön, —dűlő Vörösberényben,—erdő Rendesen és Bal.-Füreden, —Fonyód (1. ezt), —Forgató (1. ezt), —Gamas (1. ezt), —Gamásza (1. ezt), —hegy és —Hosszú M.-Györökön, —Hosszúföld Zánkán, —Kistelek Lovason, —Kőhát Kővágó-Őrsön, —Láp Tihanyban, —Malom Keszthelyen (Táb.-k. térk.), Csopakon, Endréden, —mái Alsó-Őrsön, —mély Zalaváron, —mocsár Aszófőn, —Óvár Tihanyban, —örsi rét és —örsi határ Lovason, —Pás- kum és —pusztai dűlő Fokszabadin, —rétek Vörsön (Pesty: mse.) és Endréden, —Szarkád Tihanyban, —sziget Zalaváron. Felül ; Enyingi úton — és Majoron — Fokszabadin, Tódon — Paloznakon. Fenék; 1. —Bal.-Füreden (Táb.-k. térk.); 2. —puszta Keszthelyen (Táb.-k. térk.), mely már 1415-ben említtetik (Csánki: III. 53.); 3. Tó — Kőröshegyen. Fenyehegy Akaiin, Táb.-k. térk. hibásan: F enyú'. Fenyér gyümölcsfás hely Lovason. A — tulajdonképen műveletlen mezőt (campus incultus) jelent (Ny.Tört. Sz.). Fenyő: Nagy—Bal.-Füreden. Fenyős: — Aszófőn,—oldal Kővágó-Őrsön (Pesty: mse.). Fenyves: —Kövesdcn, —hegytető Zamárdin, —i major Bal.-Magyaródon (Táb.-k. t.). Ferenczi szőllö Lovason a tulajdonosáról. Fingódomb Salföldön meredekségétől (Pesty: mse.). Finta halála Udvarin, egy Finta nevűt itt ütött meg a szél. Fitospart alja Bal.-Füreden, személyről. Fodoritató Vonyarczon, személyről. Fogás: eke alá csak újabban fogott föld; Közép —- és Réti — Lengyeltótiban. Fok (folyó) 1. Sió. Foki : — süreje Udvariban a hasonnevű családról ; — szöllők és — puszta Kilitin (Pesty: mse.) a szomszéd Siófokról. Folyás : a sor értelmében ; Ház— Endréden. Folyó : Gyugyi — Zamárdiban, Szöllőkközi — Fokszabadiban. Fonyód, Belső- = Alsó—, Külső- = Felső—, —i úti düllo, —i várhegy (Táb.-k. t.). Nagyobbszerű várnak romjai és sánczaival, melyek állítólag összeköttetésben voltak a Bözsónyi sánczokkal (1. ezt) s a hagyomány szerint Magyar Bálint tulajdonát képezték (Pesty : mse.) ; előfordul már a pápai tizedlajstromban is, majd 1536-ban is (Csánky: II. 606.). Forgató : Alsó- és Felső— Kővágó-Őrsön; «felszántott könnyű földjét a szél is elhordja» (Pesty: mse.). Forrás : 1. Aranyoskát— Lovason, Köbölkúti — Aszóíőn, Pallathídi — Salföldön, Kéki ^-ok Bal.-Füreden ; 2. — i berek Lengyeltótiban. Fő : Fűz— Vörösberényben, Nagy— Bal.- Edcricsen, Üröm—: Kővágó-Őrsön, Part— Kénesén, Séd— Bad.-Tomajban, Szőllö:— Balaton- Füreden. Föld, földek: 1. Alj-, Badicz-, Bankó-, Banya-, Bébicz-, Belső-rövid-, Biró-, Borsó-, Borzás-, Botos-, Büdöskuti-, Czinegei-, Csirke-, Csűr-, Dinnye-, Egyház-, Eklézsia-, Első mezei-, Erdei-, Fehér-, Gödrös-, Gyékényes-, Gyiresi-, Hátulsó mezei-, Határ-, Hosszú-, Jegyző-, Kender-, Keskeny-, Kiserdei-, Kisréti-, Kisudvari-, Köles-, Kukoricza-, Krumpli-, Külső-rövid-, Lapi-, Lóher-, Malom-, Mester-, Murva-, Nagymocsári-, Nagyudvari-, Nemesi-, Öreg-, Palotai-, Parrag-, Plébánia-, Réti-, Sánta Martoni Kis- és Nagy-, Sósi erdei-, Szabados-, Széles-, Széldombjai-, Szöllőkaljai-, Templom-, Tizennyolcznapos-, Tódi-, Tökös-, Tűzköves-, Urasági-, Vqlgyi-, Vörös-, Zsellér-földek (1. a nevező szók alatt). 2. —je: Lóhere-, Papok-, Sessios polgárok-, Polgárok-, Kisházasok-, Denisek földje. 3. Fehér—es. 4. —szakadás Balaton-Edericsen. 5- Hosszú—i dűlő Bal.-Magyaródon, Réti—i erdő Szepezden. 6. Vörös— alja Bal.-Füreden. Földvár nagy hosszúkás sáncz Kőröshegyen (Pesty: mse., Táb.-k. térk.). Földvári dűlő Kilitiben (Pesty : mse., Táb.-k. t.), az északi részén levő kerek púpos sánczról. Följ áró dűlő Zamárdiban (Pesty : mse.), mivel fölfelé dűl. Föle : felső része valaminek ; 1. Ujszöllők — Bal.-Edericsen, Kőhíd — Akaiiban, Kertek — Tördemiczen, Sághi temető — Akaiiban, Part — Fokszabadiban, Bfő-Kajáron, Faluszemesen ; 2. Ujszöllők — alatti dűlő Keszthelyen. Fölé : Ólak — Udvariban. Förtéstó Vonyarczon és M.-Györökön. Fövenyes Udvariban, geológiai természetéről. Függölös Endréden meredekségéről. Fülöp, —hegy, —puszta, —i rév Kővágó- Őrsön (Táb.-k. t.), templomromokkal és római emlékekkel (Pesty : mse.), helyén már 1093-ban falu volt (Csánki: III. 53.), mely a Császtai révvel együtt említtetik (Ortvay : I. 190.) s a melyből a Fülöp nevű család is származott (Pesty: Helyn. I. 104.). Füredi határmente Arácson, fekvéséről. Fűz: —kút Kővágó-Őrsön (Pesty: mse.), —kert Vörösberényben, ■—fő Vörösberényben (Pesty: mse., Táb.-k. térk.). I Füzes: —kert Szigligeten, —i legelő Siófokon (Pesty : mse.). || Füzfás : — rét Szigligeten.
