Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Második fejezet: A helynevek
64 A Balaton-melléki lakosság néprajza. Gadácsi parrag Szigligeten, családnévről. Galozsa vagy Galocsa szántóföld Zán- kán (Pesty: Helyn. I. 110.). Fejér 1214-ből szintén említ Galosa-t (III. 1. 159.) és 1418-ból Galusát (X. 6. 131.). Gamás, Alsó- és Felső—, határrész Felién (Pesty: msed, mindegyiken külön-külön régi templom alapjai láthatók. E tájékon az Árpád- házból való királyok alatt több Gamás nevű falu vagy hely volt, Csánki ezek közül azt, a melyről 1261-ben, majd 1536-ban van szó, a Karádtól dny.-ra eső mai Gamás faluval azonosítja, a más alkalommal említett Gamásokat, noha nem tudta, hogy Lelle határában két határrész is viseli e nevet, egészen helyesen (II. 607.) Lelle és Boglár vidékén keresi; nyil- yánvaló, hogy azok pontosan a mai Alsó- és Felső-Gamás hatátrészen állottak. Gamásza, Alsó- és Felső—, —i puszta, —csárda Fokszabadiban (Táb.-k. t.). Ganyés rétek Bad.-Tomajban. Garagunyhó Tihanyban, ma már kihalt család nevéről. Gargahegy erdő M.-Györökön (Pesty : Helyn. I. 112.; Táb.-k. t. hibásan Fargahegyb Gaj határrész Lengyeltótiban (Pesty: mse.). Gálrét Alsó-Őrsön családnévről. Gámi mező Kilitiben; előfordul már 1138- ban, de Csánki nem tudván, hogy ily határnév őrzi emlékét, helyét hozzávetőleg így állapítja meg: «Nyim, Ságvár és Som vidékén feküdt» (II. 607.). Gát : a molnárok által épített vízvezető gát; Dezse— Siófokon, Határ— Bal.-Edericsen, Bustya— Lengyeltótiban. Geisztkút Vörösberényben, családnévről. Gelegonyás Kenésén (Pesty: mse.), a ga- lagonyá(Crataegus)-ról. Gella vagy Gerla Kenésén (Pesty: mse.). Glavicza Lengyeltótiban (Pesty: mse.) madaras erdő, melyet ma már Csalogányosnak magyarosítottak. Gólya határrész Bfő-Kajáron egy már elpusztult Csárdáról (Pesty: mse.). || Gólyafa határrész Tihanyban, nevét két óriási diófáról kapta, melyek azon a téren álltak s melyeken gólyák fészkeltek; a hagyomány még őrzi annak az irtózatos viharnak az emlékét, mely 1847. pünkösd szombatján e fákat kipusztította, a templom tetejét letépte s iszonyú jégveréssel óriás kárt okozott. Gorkován (Korkován, Kerkovány) a neve a Badacsony keleti sziklás részének, melyet azért hívnak így, mert midőn a német az itteni bort megkóstolta, a saját kiejtésével azt mondta: Gar kein Wein! Már Deák Ferencz felemlítette a képviselőház 1868. szept. 29-én tartott ülésében a szöllődézsma tárgyalásánál (Pesty: Helyn. I. 166.) s azóta a M. Nyelvőr (1899. 569. 570.) meg a Budapesti Hírlap (1897. (jun. 15.) újra meg újra felfedezik. Magát a rossz bort is korkoványnak hívják nemcsak a Badacsonyban, hanem Zalamegye más részeiben is Istvándon, a Göcsejben (M. Tájsz.), sőt a budai hegyekben is (Nyelvőr i. h.) Gorzon Kőröshegyen (Pesty: mse.), régen Feneketlen tónak hívták s halásztak is benne, most kaszáló, rét. Gotharsik Vonyarczon, Táb.-k. t. hibásan Ko/arsik. Gödör : Tódi— Zamárdiban, Márvány—- Kövesden, Murva— Aráeson, Csopakon, Fok- szábadin, Fehér— Kenésén, Káplán— Zamárdiban. II Gödrös: — föld Tihanyban. Gőlyemál szöllőrész Alsó-Őrsön. Gönnye (Gennye) Szárszón (Pesty: mse.) és Vörsön. Görcsönkút Bal.-Füreden. Göre (folyó) 1. Sió. Göröghegy Kenésén (Pesty: mse.). Grádicsalja Tihanyban, a Berkesné grá- dicsos házánál kezdődik. Gugyorvölgy Rendesen («gugyornak mondjuk a keskeny, szűk völgyet», M Nyelvőr 1878. 367. «teknyőforma völgy vagy árok» M. Tájsz.). Gulya; —hálás Bal.-Keresztúr (Táb.-k t.\ — kút és —völgy Kenésén. Gunyhó : Gara— Tihanyban, személynévről. Gurbicsa tető Tihanyban (Herman O.-nál is). A Gurbisa, Gurbusa sűrűn fordul elő az Árpád-házi királyok okleveleiben (Wenzel: VII. 328. 355. 484. VUI 73.). Gúzskút Lovason, mert gúzszsal volt körülfalazva. Gyalogúti dűlő Csehiben (Pesty: mse.). Gyár : Tégla—- Lengyeltótiban a grófi téglavetőről. Gyeneshegy Gyenes-Diáson (Táb.-k térk.). Gyep: felszántatlanul hagyott gyepszalagok, mesgye értelemben, mint határvonal, már régen is nagy fontosságú (1229. Ny.Tört. Sz.) ; Hosszú— Bal.-Füreden, Iván— Bal.-Füreden, Pór—Vörösberényben, Kölik—je Kövesen. Gyertyános Lovason, Faluszemesen és Salföldön (Pesty: mse.); — lap Zamárdiban. Gyékény: —föld Aszófőn.||Gyékényestó Vörsön. Gyikhegy Kővágó-Őrsön, Őszödön Táb.-k. térk.). Gyikó határrész Kőröshegyen.
