Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Első fejezet: A Balatonpart községei
A B a hito n-me lié ki lakosság néprajza. 7 keletkezett, 1744-ben restauráltatott, 1755-től kezdve anyakönyvekkel bir és kéthelyi Hunyady Imre gróf patronátusa alatt áll. — Az ágostai hitvallásnak száma 2. anyaegyházuk Köttsén van. — A zsidók száma 26, anyaegyházuk Tabon van. Először említik 1082 ben Zarrosozow alakban, majd Zarozozon, Zarazow, már 1409-ben Zarzo s 1424-ben Zarzoo alakban írják. Részben a veszprémi és fejérvári káptalané és a gordovai FANCSOK-é volt (Csánki, II. 642.). Nevének egész fejlődése tisztán áll előttünk. Az eredeti első alak Száraz-aszó (aszó — ki-kiszáradó völgy, 1. alább a Helynevek szótári [III.] szakaszában), ez később Száraszó-, majd végül Szárszóra kopott s így nevét geographiai sajátosságától nyerte. B) Lengyeltóti járás. E járáshoz tartoznak: Őszöd, Faluszemes, Lelle, Boglár, Balaton-Csehi, Orda és Lengyeltóti-Hács kisközségek ; valamennyinek törvényszéke Kaposvárott, járásbírósága Lengyeltóti-Hácson, adóhivatala Karádon van, kivéve Lengyeltóti-Hácsot, melynek adóhivatala Marczaliban van. 6. Őszöd. (X = 35° 28', œ = 46° 48' 30"; H = 104 —112[?] — 242 m.) Kisközség, Szárszótól 3‘2, a Balatontól L4 km. távolságban, 92 házzal, 549 lakóval, 2711 katastr. hold területtel. Postaállomása Faluszemesen, távíróállomása Szemesen van. Birtokosa a kegyes tanítórend és Koch János. Nemzetiségre nézve 549 lakosából 1 német, a többi mind magyar. Vallásra nézve a többség, 282 lélek, róm. katholikus, ezek a szoládi (1. Szárszónál) anyaegyházhoz és így kéthelyi Hunyady Imre gróf patronátusa alá tartoznak; Szent-Imre tiszteletére felszentelt temploma 1892-ben épült újra. — Az ev. reformátusok száma 253, anyaegyházuk 1650-ben keletkezett, anyakönyvük az 1786. évvel kezdődik. —- Zsidó van 14, kik a lengyeltóti anyaegyházhoz tartoznak. Először 1082-ben Eusched, majd később Eusced, Ewzed, Ewzeth néven említ- tetik (Csánki, II. 634.). Neve ősi, de értelme, eredete nem világos. 7. Faluszemes. (X = 35° 26' 30", ? = 46° 48' 30"; H = 104—112-267 m.) Kisközség Őszödtől 18, a Balatontól 0‘5 km. távolságban, melyhez hozzátartozik Csillag-puszta ; 73 házzal, 711 lakóval, 6170 kát. hold területtel, pósta- és távíróhivatallal, póstatakarékpénztárral, vasúti állomással. Birtokosa Hunyady Imre gróf. Fürdő- és nyaralóhely (1. Boleman, 45.). Nemzetiségi tekintetben 711 lakójából 703 magyar, 7 német és 1 nemzetiségének megjelölése nélkül való. Vallási tekintetben a többség, 620 lélek, róm. katholikus; ezeknek egykor plebániájok volt, most azonban Szólád (1. Szárszónál) leányegyházát képezik s így kéthelyi Hunyady Imre gróf patronatusa alá tartoznak; templomuk páduai Szent- Antalnak van felszentelve. — Az ev. reformátusok száma 64 s Őszöd anyaegyhá
