Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Első fejezet: A Balatonpart községei
8 A Balaton-melléki lakosság néprajza. zának fiókegyházát képezik. — Az ágostai hitvallásuak száma 4 s ezek anyaegyháza Köttsén van — A zsidók száma 23 s a lengyeltóti anyaegyházhoz tartoznak. Említik először 1403-ban Zemes, később Scemes, Balaton Zemcs, Zemews alakokban. Vámjával együtt a gordovai FANCSOK-é volt (Csánki, II. 643.). Nevét miért kapta, nem tudjuk. 8. Lelle. (X = 35° 22', <p = 46° 47'; H — 104—116—282 m.) Kisközség, Faluszemestől 64, a Balatontól 0*8 km. távolságban, melyhez hozzátartoznak a Bedeg és Péntekhely puszták; 142 házzal, 1085 lakóval, 5785 kát. hold területtel, pósta- és távíróhivatallal, postatakarékpénztárral, vasúti megálló- helylyel. Birtokosok: Bosnyák Géza, Jankovich László gróf és Szalay Imre. Fürdő- és nyaralóhely (Boleman, 46.). Nemzetiségre nézve 1085 lakójából 1074 magyar, 10 német, 1 egyéb. Vallás szerint a többség, 1031 lélek, római katholikus ; ezeknek egykor plebá- niájok volt, most azonban az 1718-ban keletkezett és pribéri és vuchini Jankovich Tivadar gróf partronátusa alatt álló Látránynak a leányegyháza 1746 óta vezetett anyakönyvekkel; Lelle r. katholikus temploma a Szentháromság tiszteletére van szentelve. — Az ev. reformátusok, kiknek száma 33, az 1650-ben alakult látrányi anyaegyházhoz tartoznak, hol az anyakönyvnek 1783-ban kezdődnek. — A zsidók száma 21 s anyaegyházuk Lengyeltótiban van. Először 1413-ban említik «ecclesia S. Clementis de villa Lelye», majd Lellye néven (Csánki, II. 625.). Nevének, melyet a falubeliek Löllének mondanak, eredete ismeretlen. 9. Boglár. (X = 35° 19' 30", œ = 46° 46' 30"; H = 104—138—165 m.) Kisközség, Lellétől 3-2, a Balatontól 0 7 km. távolságban, melyhez hozzátartozik Koldustelek-puszta is; 91 házzal, 951 lakóval, 3694 kát. hold területtel, pósta- és távíróhivatallal, póstatakarékpénztárral, gőzhajó- és vasúti állomással. Birtokosok: Alpár János, Pscherer Józsefné, Körmendy Lajos, Bárány Dénes, Singer Mór és Somsich József gróf. Fürdő- és nyaralóhely (1. Boleman, 46.). Nemzetiségi tekintetben 951 lakójából 906 magyar, 33 német, 11 horvát és 1 tót. Vallási tekintetben a többség, 633 lélek, rom. katholikus; leányegyháza Szőllős- Györöknek, mely 1704-ben keletkezett, 1745-től kezdve vezetett anyakönyvekkel, s mely pribéri és vuchini Jankovich Tivadar gróf patronátusa alatt áll. — Ev. református hívei — számra 53 — a látrányi anyaegyházhoz (1. Lellénél) tartoznak. — Ágostai hitvallású van 22, kiknek anyaegyházuk Köttsén van. — Számra nézve azonban a róm. katholikusok után a zsidók következnek, kiknek száma 242 s kiknek anyaegyháza Lengyeltótiban van. — Van 1 görög katholikus hívője is. Először 1325-ben poss. Boklar, majd később Bakalar s már 1435-ben Boglár néven említik (Csánki, II. 594.). Nevét mért kapta, nem tudjuk.
