Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Második fejezet: A helynevek
A Balaton- mellé ki lakosság néprajza. 65 Gyikos-nyáros Zamárdiban. Gyiresi földek Endréden. Gyöngyös patak Keszthelyen (Táb.-k. t.). Gyönköd. puszta Endréden, mely már 1347-ben említtfctik (Csánki: II. 610.). Györgyhegy (Györhegy) Balaton-Eüredcn (Pesty: mse., Táb.-k. t.). Győr: 1. Közép— Csopakon; 2 Hegyes — tető Kőröshegyen. Győri rét Keszthelyen. Gyugyi : folyó Zamárdiban, uti dűlő Lengyeltótiban, —puszta Kőröshegyen (Pesty : mse., Táb.-k. t.); a puszta helyén egykor falu volt, templomhelye, régi temetője máig megvan; benne református tractualis gyűlések is tartattak. Legrégibb nyomát 1229-ben találom (Csánki: II. 610,). Gyurgyókás Zamárdiban a gyurgyóka madárról (merops apiaster M. Tájsz.), helyén nagy erdő volt, melyet a hagyomány szerint 1829-ben kezdtek vágni. Gyuriláb eleje határrész Örvényesen. Gyümölcs: —kert Kenésén (Pesty: mse.). Gyümölcsös: — alja Zamárdiban. Had: 1. út a Bal.-Füred és Tapolcza közötti út (Pesty: Helyn. 1. 118.). 2. Szoros —i dűlő és út Bad.-Tomajban. Hajagos határrész Bad.-Tomajban a hajag- fáról (Halyagoshat locus-t említ Fejér [X. 7. 381.] 1431-ből is). Hajdinadomb Tördemiczen, sovány föld, csak hajdinára való. Hajgáló határrész Csehi- és Ordában (Pesty: mse.), mert oly közel a faluhoz, hogy szinte oda lehet hajigálni. (Hasonlóan keletkezett helynév a baranyai Nagyharsányban : «Dobányi, oly közel van a községhez, hogy mintegy oda lehet hajítani, dobálni» Nyelvőr, 1878. 431.). Hajlás, Öreg— Zamárdiban, mély völgy ; Táb.-k. t. hibásan: Öregűr/lás. Hajő ; —ré Bal.-Edericsen. I1 Hajód Paloz- nakon. Kikötőhelyek. Halála : a hol valakit váratlan halál ér, a helyet arról nevezik; Bedegi — Bal.-Füreden, Csordás — Kövesden, Csornai — Bal.-Edericsen, Finta -- Udvariban, Pál — Bfő-Kajáron, Szűcs — Endréden (1. ezeket). Halas : —tó Lengyeltótiban, Zichy János gróf csináltatta olasz munkásokkal haltenyésztésre, de most csak czigányok horgásznak benne ; —tó Vörsön (Pesty: mse.) és Bad.-Tomajban, de ezek ma csak posványos folyócskák. |[ Halasi : — kút ( — Varjaskút) Paloznakon. || Halász : —sziget Vörsön, egykor a halászok tanyájával. U Halászd, nagy erdő, melynek ma már egy darabja szántó, Kőröshegyen (Pesty: mse.). A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. III. k. 2. r. Halom Lengyeltótiban, persze a nép sok rejtett pénzt sejt benne. Hamarászó-völgy Bal.-Füreden. Hampaszkut Paloznakon. Hamuház Zalaváron és Zánkán (Pesty: Helyn. I. 129.) mindkét helyen szántó (valószínűleg egykori hamuégetőjéről, Ny.Tört. Sz.). Hanczókrét Keszthelyen. Hangyálos határrész Bad.-Tomajban és Egenföldön. Harang : — oldal Bal.-Berényben. |; Harangozó : — völgy Arácson. Haraszt: — Bfő-Kajáron (Pesty: mse.) és Endréden (Pesty: mse.), mivel cserjés; Harcsa— Endréden, Pi .. a— Bad.-Tomajban. || Haraszti Faluszemesen és Őszödön; — dűlő Csopakon, a mely azonban csak vagy 60 év előtt volt erdő. Harcsaharaszt Endréden; Táb.-k. t. hibásan Horrzo'h araszt. Harcsita 1. Karcsita. Határ : 1. —árok Vörsön, Bal.-Keresztúron, —csillag Kenésén, —földek és —rétek Örvényesen, —gát Bal.-Edericsen, —dűlő Bal.-Szt- Györgyön (Pesty: mse.), —kút Őszödön, —szél Fokszabadiban, —tó Bal.-Kerésztúron ; 2. —ra dűlő Palozuakon, Endrédi —ra dűlő Zamárdiban, Újlaki —ra dűlő B.-Kereszturon, Szepezdi —ra dűlő Zánkán, Szemesi —ra dűlő Őszödön ; 3. Felsőörsi — Lovason; 4. Füredi —mente Arácson, Paloznaki —szél Csopakon; 5. Kő— Arácson. Hatrongyos, ma Hopprongyos, Kenese délkeleti sarka (Pesty: Helyn. I. 130.). Hágító : Fehér— Kenésén. Hálás: a barmok pihenőhelyéről (M. Tájsz.); Gulya— és Üsző— Bal.-Keresztúron, Kis;— és Öreg— Arácson, Ökör-— Bal.-Füreden. Hányás: a kőfejtő helyek szomszédsága; Köszörűkő— Kővágó-Őrsön, Murva— Zánkán. Hármas : —hegy Zamárdiban. Endréden (Táb.-k. térk.), Kis- és Nagy—Kegy Tihanyban (Táb.-k. t.) ; —domb Lovason és Kővágó-Őrsön ; utóbbi helyen a hagyomány szerint mind hármon egy-egy keresztfa állott a középsőn vámház volt ; más hagyomány szerint e dombokat a török vezérek sátrainak hányták fel (Pesty : mse.). Hársas és Hársasvölgy Vörösberényben. II Hásma (= hársfa): —sürü és rét Endréden; hársfáiról. Háskó: a kapu értelmében; Dóczi— Tihanyban, mert ott kezdődik a határrész. Hát : nagyobb terjedelmű lapos alacsony emelkedés; 1. Berek—Kövesden és Csopakon, Bottyán— Keszthelyen, Enyingi hegy— Fokszabadiban, Farkas— Csehi- és Ordában; Hegy 5
