Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Második fejezet: A helynevek
38 A fía, la ton-me lié ki lakosság néprajza. tett s azzal, hogy ez idő szerint ez a módszer nyújtja a legtöbb biztosítékot úgy a tévedés, mint a hiányosság ellen. A következőkben tehát elmondom, hogyan gyűjtöttem össze a Balaton-melléki falvakban a helyneveket s ebből mindenki legjobban megítélheti, mily érték tulajdonítandó e gyűjtéseknek. Például veszem Kiliti községét, melynek helynévanyagával kezdem meg a helynevek felsorolását. Mindenekelőtt konstatálván, hogy Kiliti község helynevei az irodalomban közzé téve nincsenek, lemásoltam Pesty gyűjteményéből a Kiliti községre vonatkozó lapot, mely szól a következőképen : «Kiliti község Somogy megye igali járásában csakis ezen néven ismeretes a legrégibb idő óta ; a község honnét népesítetett, az nem tudatik, körülbelül a XIV. században telepíttetett, a midőn ezen uradalmat a veszprémi káptalan királyi adománykép kapta; az anyakönyvek és pedig a reformált vallásuaké 1733. évben — kik ez idő szerint 940 lelket számlálnak —, a római katholikus vallást követőké 1764. évben veszi kezdetét, kik 730 lelket számítanak. A község védszentjétől, Szent Kilit pápa és vértanúról kapta elnevezését. A község a Balaton tava, Sió vize, Juth, Ságvár, Endréd és Zamárdi községek határaival szomszédos. A község határában nevezetesebb pontok : (1.) A Foki- vagy Új-puszta gazdatiszti és cselédlakással ; itt van a Veszprém megyéhez tartozó Siófok-községbeliek szőllőhegye és temetkezési helyök, a miért mondják, hogy a siófokiak Veszprém megyében halnak, és Somogyba hozzák őket temetni. (2.) Töreki puszta, cselédházzal, birka- és gulya- aklokkal. (3.) Czinege-puszta, kerülő- és gulyáslakással. (4.) jfódi szöllőhegy és (5.) Jódi-puszta, jelenleg uradalmi körvadász- és juhászlakással; itt valaha falu lehetett földházakból, csak a templom kőből építve, minek helye jelenleg is látható s az (6.) Jódi szentegyház neve alatt ismeretes, a hol Szent Gellért vértanú utoljára misézett volna, mely templom (7.) Bőre várból, mely már a ságvári határban létez, jelenleg rom s valamikor Kupa vezér lakhelye volt, semmisített meg. (8.) Oreg- szöllős, jelenleg legelő, előbb az említett Jódi falunak szőllőhegye volt csak ezelőtt 30—40 évvel még elég szöllőtőke és csihatag volt ott látható ; ennek tőszomszédja (9.) a földvári dűlő, melynek északi részén a most is meglevő s állítólag a törökök által készített földvár van, honnét rabolták a népet vagy szükség esetén védelmezték magukat. — Kelt Kilitin, 1864. június 20-án Varga Lajos jegyző.» Ezzel a leírással mentem le a hely színére, Kilitire s egyelőre nem szólva a nálam levő jegyzékről semmit, egyenesen a jegyzői hivatalhoz fordultam s ott előkértem a község katasztralis térképét ; ennek a térképnek rendesen van egy összefoglaló lapja, melybe a hivatalos határnevek, a dűlők nevei vannak bevezetve, erről azután leírtam a hivatalos helyneveket, melyek Kiliti községében — a belsőséget nem számítva — a következők : I. Bozót, II. (irányi rétek, III. Bozótmelléki hegy, IV. Horhadó, V. Belsőhegy, VI. Alsóhegy, VII. Temetőhegy, VUI. Belsőség, IX. Urasági szürűskert, X. Urasági téglavető, XI. Gámi legelő, XII. Széki legelő, XIII. Széki rétek, XIV. Ságvári úti legelő, XV. Rector földje, XVI. Tiszteletes földje, XVII. Mester földje, XVIII. Plébános földje, XIX. Hidegvölgyi legelő, XX. Falu-jegyző földje. Ugyanakkor a térképet, noha csak vázlatosan, le is másoltam. A mennyiben akadtak olyan községek is, melyekben ez a katastralis összefoglaló térkép nem volt meg, ott a telekkönyvi birtokívekből kellett a hivatalos dűlőneveket kiírnom s ilyenkor azok sorszámát az 1 : 75,000-es katonai térképbe vezettem be a megfelelő helyre, a mi erre sokkal kevésbbé alkalmas kisebb méreténél fogva.
