Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Második fejezet: A helynevek
A fia la, ton- melléki lakosság néprajza. 39 Ha most a PESTY-féle anyagot a katasztrális térkép anyagával összehasonlítjuk, látjuk, hogy a két jegyzék között semmi egyezés sincsen daczára annak, hogy a térkép csaknem teljesen egykorú a PESTY-féle gyűjtéssel, a mennyiben a földfelosztás idején és alkalmából készült. A jelenség oka igen egyszerű. Varga Lajos jegyző tényleg a nép ajkán élő neveket írt fel, a térképkészítő mérnök előtt azonban nem ezek voltak a fontosak, hanem a birtokviszonyok, a mennyire lehetett kerülte a népies neveket s a tájékozódás könnyítésére ezekből csak azokat tartotta meg, melyek a fekvést jelölték meg és azokat, a melyek általánosan elterjedt és ismert nevek voltak. így a katasztrális térkép 19 nevéből új nevek ezek: Urasági szürüskert és téglavető, Rector-, Tiszteletes-, Mester-, Plébános- és Falujegyző földje, tehát összesen 7. Ez új neveket a nép különben egyáltalában nem használja. Másik kérdés az, miért maradtak ki a puszták a jegyzékből ? Erre a felelet szintén egyszerű; azért: mert e mérnöki munkálatok az urasági (veszprémi káptalan) birtokokra nem terjedtek ki. Az alább részletezendő további kutatás kiderítette azután, hogy a katasztrális névjegyzékből megmaradt 12 név tényleg él máig is a nép ajkán, s így felmerül az a kérdés, miért nincsenek e nevek bent a PESTY-féle jegyzékben ? A feleletet megadja a gyűjtő, Varga Lajos maga, ki a helynevek felsorolását így kezdi meg: <a község határában nevezetesebb pontok». Tehát nem valamennyi, hanem csak a nevezetesebbek; a nevezetesség fokát pedig ő maga állapította meg s így az bizony egészen egyéni; ez esetben p. o. a jegyző előtt az volt nevezetesebb hely, a hol emberi épület (gazdatiszti, cseléd-, juhász-, erdész-, gulyás-, kerülőlakás) van vagy volt (p. o. Jódi szentegyház, Földvár). Ezek az adatok azonban mind csak előleges tájékoztatásul szolgáltak, a helynevek igazi gyűjtése csak ezután következett. A falu jegyzője útján rendesen bekérettem a falu biráját, néhány öregebb elöljárót, csőszt vagy kerülőt, s ha volt a faluban olyan ember, a ki éppen arról volt híres, hogy a határ minden zegét-zugát ismeri, azt is; ezután megkértem őket, hogy mondják el a határban előforduló összes helyneveket, úgy a mint egymásután következnek; kezdjék el a községnél, tartsanak sort, a mi nem jut egyiknek az eszébe, mondja meg a másik. A nálam levő előmunkálatokról említést nem tettem s azokat meg nem mutattam nekik. Erre azután embereim elkezdték a helynevek felsorolását és felsorolták a következőket : 1. Hidegvölgy, 2. Botramász, 3. Szöllőkalja, 4. Adándi dűlő, 5. Temető, 6. Ságvári út mente vagy Papok dülleje, 7. Polgárok földje = Lóhere földje, 8. Széki rét, 9. Kenderföldek, 10. Téglaházi dűlő = Lóherföld, 11. Földvári dűlő, 12. Gámi mező, 13. Hosszúvölgy, 14. Páskum, 15. Déllő, 16. Orényi rétek, 17. Rákmász, 18. Csillaghegy, 19. Bozótmejjéke, 20. Keresztfai dűlő, 21. Előhegy = Belsőhegy, 22. Pintérvölgy, 23. Horhat, 24. Bozót, 25. Szöllőkalja, 26. Pentőlle, 27. Kiskuti rét és dűlő, 28. Darudéllő, 29. Csárdarét, 30. Belátóhegy, 31. Pálfivölgy, 32. Körtefái dűlő = Papkutai puszta, 33. Keréktó, 34. Nagy- és Kis-Aklyos, 35. Kolozsok völgye, 36. Békástó, 37. Jódi rét, 38. Bögöcse, 39. Töreki szöllőhegy, 40. Új puszta, 4L Jódi puszta, 42. Töreki puszta, 43. Jódi szöllőhegy, 44. Czinege, 45. Törzsökös, 46. Borsos szállás, 47. F'oki új puszta, 48. Töreki láp, 49. Balaton mejjéke, 50. Foki szöllők, 51. Zila, 52. Küszhegy = Karányi szőllö. Ezt a felsorolást semmiféle kérdéssel nem szakítottam meg, mert azt már hasonló előző felvételeimnél tapasztaltam, hogy a közbevetett kérdések a nép fiát kizökkentik abból az útirányból, a melyet a képzeletben követ; hanem, mikor a
