Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Második fejezet: A helynevek
34 A Balaton-melléki lakosság néprajza. fejtegetések fűződtek; ezek munkája mutatta meg, hogy a helynevek anyagának rendszeres felgyűjtése nélkül e téren mozdulni sem lehet s az ő munkásságuk vezette fokozatosan az ez irányú kutatásokat a történet és nyelvészet alapjára.1 A helynevek rendszeres gyűjtését és összeírását Pesty Frigyes, a M. T. Akadémia tagja kezdte meg elsőnek 1864-ben, a mikor is a gyűjtést az egész országra terjesztvén ki, hivatalos úton Magyarország valamennyi jegyzőjéhez nyomtatott körlevelet küldött szét, a mely magában foglalta egyrészt mindazon utasításokat, a melyeket adni a hazai helynevek gyűjtésére és összeírására szükségesnek tartott, másrészt azon kérdőpontokat, a melyekre az utasítás szellemében adandó választ várt. A gyűjtés eredménye bámulatos volt, a jegyzők a kérdőíveket nagyrészt kitöltötték — ki jobban, ki kevésbbé jól —, azokat beküldötték s így egy csapásra a helynevek rengeteg anyaga gyűlt egybe,“ mely azután a M. N. Múzeum tulajdonába ment át, hol az megyénként és abécés sorrendben van elhelyezve. Ez óriási anyag azonban rendszeres feldolgozás alá soha sem került; történészek és nyelvészek egyes helynevek magyarázatánál bőségesen felhasználták ugyan, de egyes községek vagy területek névanyagát elemzés alá nem fogták, abból az ethnographiai tanúságokat le nem vonták, arra pedig senki sem gondolt, hogy a gyűjtés módszerét megbírálja, az eredmény szerint tökéletesítse, tovább- fejleszsze s végül a gyűjtést rendszeresítse. Pesty Frigyes anyaggyűjteményében a Balaton-melléki falvak közül is soknak megvan az íve s így ezeket figyelmen kívül hagynom nem lehet. Somogy megyéből mind a 16 Balaton-melléki község beküldte a kérdőívet, de négy község ívén nincsenek határnevek. A helyneveket is beküldték: Kiliti, Endréd, Zamárdi, Kőröshegy, Szárszó, Lelle, Csehi, Orda, Lengyeltóti, Balaton-Szent-György, Balaton-Berény és Vörs; a helyneveket nem küldték be: Őszöd, Falu-Szemes, Boglár és Balaton- Keresztúr. — Zala megyének a Balatonon osztozkodó 28 községéből csak 4 község küldte be a kérdőíveket s mind a négyen vannak határnevek; ezek: Salföld, Rendes, Kővágó-Örs és Balaton-Füred. — Veszprém megyének a Balatonon osztozkodó 6 községe közül még csak 5 volt meg (Almádi akkor még Vörös-Berényhez tartozott), a kérdőívet beküldte mind az öt, és pedig helynevekkel: Vörös-Berény, Balatonfő- Kajár, Kenese és Siófok, helynevek nélkül: Fokszabadi. így az 50 Balaton-melléki község közül a PESTY-gyűjteményben csak 20-ról van anyag, 30-ról teljesen hiányzik. Ismerkedjünk már most meg azzal, miként gyűlt össze ez anyag, mert hogy mennyiben és hogyan használhatjuk fel, az a gyűjtés módszerétől függ. Pesty Frigyes a helynevek gyűjtésére és összeírására a következő utasítást küldte szét, melyet már azon történeti értékénél fogva is, melylyel e kérdésben bir, szó szerint közlök : «A czél : hazánk összes helyneveinek magyarázása, értelmének kinyomozása. Azon élvezeten kívül, hogy lakóhelyünkön annyiszor hallott, magán és polgári életünkkel összenőtt helyneveink értelmét fölfoghatjuk, igen nagy nyereménynyel kínálkozik a nevekben fekvő rejtély megnyitása történeti és nyelvészeti tekintetben és e szerint főfontosságú tudományos érdekek előmozdíthatók ez úton. Hogy ezen 1 2 1 Uj Magyar Múzeum, 1851—53, 1858; Réső Ensel Sándor: A helynevek magyarázója; Hunfalvy Pál: Magyar Nyelvészet, 1—6. kötetek; Pesty Erigyes: Helynevek, I. Bevezetés Budapest, 1888. 2 A gyűjtés eredményéről Pesty Frigyes a «Pesti Napló» 1864. nov. 6. (254.) számában tette közzé általánosan tartott jelentését.
