Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Második fejezet: A helynevek
A Balaton-melléki lakosság néprajza. 35 czél elérethessék, szükséges mindenekelőtt, hogy mindazon tárgy, a melynek topo- graphiai neve van, figyelembe vétetvén, az egész névkincs összeírassék. E szerint fákon és épületeken kívül majdnem minden ingatlan tárgy tartoznék ide, mert minden talpalatnyi földnek, hegynek, völgynek külön, sokszor többféle neve van. A névgyűjtemény teljessége egyik főfontosságú érdek a tervezett munkánál. A teljesség elérése érdekében tehát nem elég a község nevét feljegyezni, hanem a község határában minden topographiai nevet, melynek száma csak egy községben is sokszor igen nagy lehet. Nem is kell a felvételnél valami nevet kicsinyleni azon véleményben, hogy hasznát nem lehet venni, sőt ellenben a följegyzést addig folytatni, míg az utolsó név nincs kimerítve. «Minthogy minden községben van egy-két ember, sőt vannak többen is, kik lakóföldjüket legnagyobb részletekig ismerik, igen sok függ azon egyének megválasztásától, kik a helynevek gyűjtésével megbizandók. Kikérdezendők volnának a falu vénei, jegyzői, papjai, erdőszei, vadászai, bányászai, stb. — egyik a másiknak adatait fogná kiegészíteni. A hol a szóbeli adatok kifogynának, ott a hivatalos és hiteles irományok is még bő forrásul szolgálnának, úgymint a földbirtok tulajdonát kimutató és adósorozó könyvek (mire nézve a telekkönyvi és katastralis hivatalok segédkézzel járulnának, kiknél nagy pontossággal fel vannak jegyezve — ha nem is kimerítőleg tán — a birtokra vonatkozó elnevezések), az egyházi matrikulák, jegyzőkönyvek, monographiák, stb. — Ezen források szorgalmas átkutatása tehát különösen ajánltatik. A nyerendő adatok, kivált ha eltérők, egymás iránti hitelességének megbirálhatása érdekében, óhajtandó azon forrás megnevezése, a honnan az adatok származnak. A mit a gyűjtés sikeres eszközlésére még tudni szükséges, kivehető az utasításhoz kapcsolt schemából, mely szerint a kitöltés foganatosítandó.» E schemából a következőket közöljük: «Az adatgyűjtés a következő kérdőpontokra terjed ki: «1. A megyének, kerületnek, járásnak, széknek neve, hová a helység tartozik. «2. A községnek, városnak hányféle neve él most; melyik neve bir csak helybeli elterjedéssel, melyik ismeretes országszerte. «3. Volt-e hajdan a községnek más elnevezése? Vagy tán csak különfélekép íratott a mostani helynév ? «4. A község mikor említtetik legkorábban? «5. Honnan népesítetett? «6. Mit lehet tudni köztudomásból, hagyományból, írott vagy nyomtatott emlékekből a név eredetéről, értelméről? «7. A község határában előforduló többi topográfiái nevek, például : mező, dűlő, szántó, forduló, legelő, kaszáló, puszta, sivatag, liget, berek, erdő, rengeteg, zug, határ, tanya, csárda, major, szállás, kert, szőllős, árok, rom, irtvány, tisztás, hát, halom, domb, csúcs, orom, magaslat, fensik, hegy, hegygerincz hegyláncz, szikla, bérez, bánya, barlang, örvény, szoros, zuhatag, forrás, kút, ér, tó, folyó, patak, mocsár, posyány, láp, ingovány, nádas, rét, kompállás, rév, gázló, sziget, fok, stb. Lényeges feladata az összeírásnak, hogy az itt említett tárgyak tulajdonnevei minél kimerítőbben és pontosabban feljegyeztessenek. A hol lehet, itt is figyelembe veendő a 6. pont alatti kérdés...» Ez a fogalmazás, a czél megjelölése, a kérdések felállítása, a gyűjtés módjának megállapítása oly tökéletes, hogy, ha Magyarország minden jegyzője pontosan követte volna azokat, ma már az anyaggyűjtéssel nem kellene foglalkoznunk. De 3*
