Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Második fejezet: A helynevek
MÁSODIK FEJEZET. A HELYNEVEK. Az ethnographiai kutatások egyik legjelentékenyebb és legérdekesebb feladata a községek hátárán belül előforduló helyneveknek összegyűjtése, népies és tudományos magyarázata. Tájékoztat ez bennünket a határ egész természetéről, gazdagsági értékéről, növény- és állatvilágáról, geológiai alkatáról ; felvilágosít a különböző régi birtokjogi viszonyokról, melyek emlékét elnevezéseink igen gyakran megőrizték ; a nevek analógiája, megalkotásuknak hasonlósága vagy épen egyformasága az ethnographiai összetartozás egyik legélénkebb jelét szolgáltatják; míg egyfelől megengedik oly természeti jelenségeknek, tájtypusok változásának, a növény- és állatvilág átalakulásának megállapítását, melyekről írott történelem nincs, másfelől rámutatnak oly nemzetiségi elemekre, a melyeket kihüvelyezni történelmi adatok híján ma, a teljes beolvadás vagy elmagyarosodás után másként alig tudunk ; a nevekkel együtt gyakran bizonyos, majd a valónak megfelelő, majd babonás hagyományok is fűződnek s ezek mind becses töredékei egy meg nem írt történelemnek, egy elmúlt hitvilágnak; s végül vannak a gyűjtésnek gyakorlati eredményei is, javítja az a katonai térképek hibás anyagát, felfrissíti a földrajzi műszótárt, gazdagítja a magyar nyelv szókincsét stb. stb. T. A helynevek gyűjtése. Magyarország egyike Európa azon országainak, a melyek a helynevek gyűjtésével a legkorábban foglalkoztak A M. T. Akadémia már 1837-ben pályadíjat tűzött ki azon helynevek összegyűjtésére, a melyeknek eredeti jelentését bizonyossággal vagy legalább hihetőséggel meghatározhatni. A pályázat, ha nem is volt meddő, de eredménytelen maradt; a pályadíjat ugyanis Lenkey Zs. pelsőczi ref. papnak kiadták, de munkája a sok tévedés miatt meg nem jelenhetett s ma már kézirata sincs meg a M. T. Akadémiában. Az ezt követő évtizedekben a helynevek ügye nem sokat lendült; egyes helyneveket megfejtettek ugyan, s a helynevekről nehány kisebb dolgozat is megjelent folyóiratainkban, de hiányzott a rendszeresen gyűjtött nagyobb anyag és a feldolgozásnak kikristályosodott módszere. Szontagh Gusztáv, Szabó Károly, Révész Imre, Hornyik János, Ipolyi Arnold, Karcsai G., Kazinczy Gábor, Ráth Károly, Nagy Iván, Toldy Ferencz, Hunfalvi Pál és ifj. Réső Ensel Sándor voltak azok, kiknek nevéhez az úttörés munkája, az első buzdítások és az első A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. III. k. 2. r. 3
