Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Első fejezet: A Balatonpart községei
kifejezője a két part földrajzi különbözőségének. A déli vonal községei átlag 123 m. magasan fekszenek, legmélyebben Siófok (109 m.), legmagasabban Endréd (155 m.), míg az északi part községei 16 m.-rel fekszenek magasabban, mert átlagos magasságuk 139 m., legmélyebben van Meszes-Györök (111 m.), legmagasabban Tihany (189 m.). Befejezi az eddig vázolt földrajzi képet a községek határában levő legkiemelkedőbb pontok magassága. A déli parton e legmagasabb pontok kiszámított átlaga 203 m.; mikor is a minimum Siófok határára esik, melynek legemelkedet- tebb pontja 113 m., míg a maximum Lelle határára, a várszói erdőcsúcs 282 m.-nyi emelkedésével. Ezzel szemben az északi part községeinek határában levő legmagasabb pontok átlagos magassága 82 m.-rel több, mint a déli parton, vagyis 285 m., mikor is a minimum 125 m.-rel Egenföld, a maximum 439 m.-rel Meszes-Györök határában van. Úgy Siófok községének (109 m.), mint határának (113 m.) magasságai Balaton partgyürűjében határozott horpadást jelent s ez megfelel a tényleges földrajzi állapotnak, itt lévén a Balatonnak egyetlen lefolyása, a Sió, mely vizét a Dunába vezeti le. A mi a községek eloszlását illeti, a két part e tekintetben is nagy különbségeket mutat. A déli vonalon ugyanis 20, az északi vonalon ellenben 30, s így 50°/o'kal több község osztozik, s ezen az arányon nem sokat változtat az sem, ha a pusztákat, telepeket és házcsoportokat a népesség külön tömörülési góczaiul tekintjük, mert ezek száma mindkét parton csaknem egyenlő, lévén a délin 32, az északin 30 ilyen góczpont. Az északi vonalon a községek átlagosan 3’6 km. távol vannak egymástól, a minimum Csopak és Kövesd közt (0 5 km.), a maximum Egenföld és Keszthely közt (8’7 km.) van. Ezzel szemben a déli vonalon a községek átlagosan csaknem kétszer annyira, vagyis 63 km. távolságban vannak egymástól, a mikor is a legkisebb távolság Csehi és Orda közé (1 km.), a legnagyobb Lengyeltóti és Balaton-Keresztúr közé (21 km.) esik.. A községek eloszlása tehát az északi parton egyenletesebb és sűrűbb, mint a déli parton. Ennek a ténynek a népesség tömörülése szempontjából való jelentősége különösen akkor domborodik ki, ha figyelembe veszszük azt, hogy a népesség számában a két part közt a különbség igen csekély; a déli part községeiben 26,596, az északiéban 28,904 ember lakik s így az északiakban csak 2308-czal több, mint a déliekben. Ámde ugyanazon számú lakosság az északi parton 30, a délin 20 községben oszlik meg, a miből következik, hogy az északi parton a községek tetemesen kisebbek, mint a délin. így az északi vonalon átlagosan egy községre 963 lakó, ha pedig a teljesen városias jellegű Keszthely lakóinak számát (6973) figyelembe nem veszszük, csak 761 lakó esik, legkisebb lévén Rendes 214 lakóval, legnagyobb Keszthelyen kívül Kővágó-Örs 2092 lakóval. A déli vonalon már egy községre átlagosan 1329 lakó jut, legkisebb lévén Orda 484 lakóval, legnagyobb Lengyeltóti 3654 lakóval. A különböző nagyságú községek a két parton szám szerint a következőA Hu hitou-uns 11 (Ski lakosság néprajza. 29 képen oszlanak meg : a déli parton az északi parton összesen 1— 500 lakója van 1 községnek, 13 községnek, 14 községnek. 501—1000 7 9 16 1001—1500 6 » 3 9 1501—2000 3 3 6 » 2001—3000 2 » 1 3 3001—4000 1--- » 1 6 000—7000--- » 1 1
