Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Ötödik fejezet: Mezőgazdaság
A B a là ton-m e Iléki lakosság néprajza. 287 jelentősége ennél lejebb. Legtöbb van belőle Füreden (3131) és Lengyeltótiban (2023), legkevesebb Szepezden (179) és Bogláron (115). Őszi baraczkfa a Balaton mellékén mintegy 37.000 van, s így általában a negyedik helyen áll; az északi és déli part közt nem nagy a különbség, arra mintegy 20.000, erre 17.000 jut. Községenkint véve, egyetlen helyen, Csehiben áll első helyen, a bol az egész különben kicsiny gyümölcsfa-állománynak V3-át teszi ki ; Arácson, Szepezden, továbbá Salföldtől kezdve Meszes-Györökig, a déli parton B.-Berényben, Lengyeltótiban, Lellén vagyis összesen 11 helyen a második-, Gyenes- Diáson, Vörsön, B.-Szt-Györgyön, B.-Keresztáron, Ordán, Bogláron, Faluszemesen, Őszödön és Szárszón vagyis összesen 9 helyen a harmadik helyen áll; a többi 29 községben jelentősége negyed- és még kisebb rendű. Legtöbb van az északi parton Bad.-Tomajban (2655), a délin Lengyeltótiban (5420), legkevesebb a Kis-Balaton körül Zalaváron (16) és B.-Magyaródon (59). A kerekszámban 36 000 eperfánál az arány a déli part javára dűl, a hol kétszer annyi az eperfa, mint az északi parton. Általában az ötödik helyen áll. Községenkint véve első helyen áll Keszthelyen, Vörsön, Bogláron és Kőröshegyen, összesen 4 községben ; második helyen Fokszabadiban vagyis csak 1 községben; harmadik helyen Kővágó-Őrsön, Bal.-Magyarodon, Csehiben, Kilitin és Siófokon, összesen 5 községben; a többi 40 községben szerepe negyed- és még alacsonyabb rendű. Az egész állománynak több mint negyedrésze, 27% Kőröshegyen van (10.590) s ez a déli part maximuma; az északi Keszthelyen van (2592). Legkevesebb van az északi parton Örvényesen (15), a délin Szárszón (63). A Balaton mellékén 32.000 diófa van ; az északi parton ebből is, mint az alma- és szilvafából, csaknem kétszer annyi van, mint a déli parton. Általában a hatodik helyen áll. Első helyre egyetlen egy helyen kerül, Tihanyban; második helyen is csak egy községben van Rendesen; harmadik helyen van Vörös-Berény- ben, Egenföldön, Zalaváron, és Lengyeltótiban, összesen csak 4 községben; a többi 44 községben szerepe még alsóbb rendű. Legtöbb van az északi parton Tihanyban (7235), a délin Lengyeltótiban (2873), a legkevesebb az északi parton Kövesden (90), a délin Siófokon (66). A körtefák száma a Balaton mellékén körülbelül ugyanannyi, mint a diófáké, kerekszámban 32.000; a déli parton 13.000, az északin 19.000 van belőle. Számát tekintve és községenkint véve sehol sincs első helyen; a második helyet foglalja el Örvényesen, Zamárdiban és Siófokon, összesen 3 községben; a harmadik helyet Almádi, Alsó-Őrs, Füred, Zánka, Tomaj, Meszes-Györök, összesen 6 községben; a többi 41 községben szerepe negyed- s még alsóbb rendű. Legtöbb van az északi parton Füreden (2353), a délin Lengyeltótiban (2317); a minimum Égenföldre (73) és Csehire (59) esik. Cseresnyefa csak 25.000 van a Balaton mellékén, és így fele annyi, mint meggyfa. Az északi parton háromszor annyi van, mint a déli parton. Községenkint véve első helyet egy községben sem foglal el ; a második és harmadik helyre is csak egy-egy községben jut: Aszófőn, illetőleg Udvariban; a többi 48 községben jelentősége még alsóbb rendű. Legtöbb van az északi parton Tihanyban (5503), a délin Lengyeltótiban (1005); legkevesebb van az északi parton Zalaváron (11), a délin B.-Magyaródon (35). A kajszinbaraczkfák száma 20.000 csaknem fele az őszi baraczkénak. Az északi parton háromszor annyi van, mint a délin. Első helyet egy községben sem foglal
