Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Ötödik fejezet: Mezőgazdaság
A Balaton-melléki lakosság néprajza. 249 a külsőségekben levő konyhakertészetet, veteményeseket kell értenünk. A földművelésnek ez az ága a legintenzívebb; igaz ugyan, hogy a legfáradságosabb, mert állandó gondozást, trágyázást és öntözést követel, de a legjövedelmezőbb is, mely bőven kárpótol a rá fordított áldozatokért. A Balaton egész partvonalán mindenütt a természeti körülmények a lehető legkedvezőbben alakulnak össze a kertművelés számára, a rohamosan növekvő fürdőtelepek mintegy provokálják a kertművelés nagyszabású fejlődését; a kertműveléssel valóságos paradicsomot lehetne teremteni a Balaton környékéből, mely kétszer annyi nép jó megélhetését biztosítaná, mint a mennyi ott most tengődik s mégis csodálatos, hogy a mezőgazdaságnak ez az ága a Balaton mellékén alig fejlett ki, csak a legszükségesebbekre szorítkozik, s a hol nagyobb arányú, vagy a latifundiumok, vagy konyhakertészkedésükről híres bolgárjaink kezében vannak. A Balaton mellékén a kertművelés alá fogott föld összes területe csak 1048 k. hold, vagyis az egész területnek csak O'4°/0-a, melyből az északi partra 608 k. hold = 0'5°/(), a déli partra 440 k. hold = 0'30/() esik. A kertművelésre fordított terület absolut nagyságát tekintve, mint az a 232. lapon levő táblázatunkból kitűnik, az 50 falu közül 39-ben 1—25 k. hold, 8 községben 26—50 k. hold közt váltakozik, egyetlen községben 50—100 hold közt van s kettőben haladja meg a 100 k. holdat. A kertművelésre fordított területet a község területéhez viszonyítva, az 50 község közül 47-ben a kertterület az 1'00°/0 alatt van, 2 községben az 11— 2‘0°/o közt s egyetlen egyben haladja meg a 300°/0-ot Absolut értékekben a kertművelés alá fogott terület a legkisebb az északi parton Almádiban és Egenföldön 2 holddal, a déli parton B.-Berényben 6 holddal; legnagyobb az északi parton Keszthelyen 118, a déli parton Lengyeltótiban 101 k. holddal. A községek területéhez viszonyított értékekben a minimum az északi parton ismét Almádiban, a déli parton ismét B.-Berényben van, a maximum azonban az északi parton B.-Edericsre 3 3°/0-kal (69 k. h,) a déli parton Siófokra 0’8%'kal (42 k. h.) esik. Ha végig nézünk táblázatunk megfelelő rovatán, legott feltűnik, hogy a nagyobb fürdőhelyek körüli falvak azok, a hol a kertművelés valamivel nagyobb arányokat ölt; így az északi parton Kenésén, Füreden (és Tihanyban), Keszthelyen (és Zalaváron), a déli parton Lengyeltótiban (Fonyód számára), Bogláron (Csehivel és Feliével), Kőröshegyen (Földvár számára), Siófokon (Kilitivel és Fokszabadival). B. Ederics Tapol- czát, Bfő-Kajár Lepsényt látja el. Bolgárok dolgoznak Siófokon, Ki litin és Keszthelyen; Lengyeltótiban a konyhakertészet a latifundiumhoz tartozik. A kertművelés 1885-diki és 1895-diki állapotát összehasonlítva azt a meglepő tényt kell konstatálnunk, hogy a kerti művelés alá fogott föld a jelzett mintegy tíz évi időközben 1602 k. holdról 1048 k. holdra, vagyis 554 holddal megfogyott. A kertek területének községenkint való összehasonlítása azt mutatja, hogy a kertek területe az 50 község közül 5 községnél egyáltalában nem változott, 27-nél emelkedett, 18-nál azonban csökkent. Az emelkedést mutató 27 falu közül 25-nél ez emelkedés igen lényegtelen, mindössze 1—6 k. hold s csak kettőnél jelentékenyebb, Tihanynál 19, Lengyeltótinál 15 k. hold, melyet B.-Füred és Fonyód fürdők feltűnő fejlődése igen jól okol meg. A csökkenést mutató 18 község közül 10 községben ez jelentéktelen, mindössze 1—3 holdat tesz ki, 3 községben, ú. m. Kenésén, Vörös-Berényben és Zalaváron jelentékenyebb, mert 9 - 10, illetőleg 14 holdat teszen, a többi öt községben pedig egyenesen feltűnően sok. Bfő-Kajáron a csökkenés 57, Meszes-Györökön 70, Vonyarcz-Vashegyen 22, Gyenes-Dióson 37, Készt-