Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Negyedik fejezet: Lakás, táplálkozás, ruházat
A Beilat on-mei lék i lakosság néprajza. 207 felső cserény névvel különböztetik meg. Nyáron a belső ajtó állandóan nyitva van ; az alsó cserényajtó megvédi a konyhát a kutyától s egyéb állattól ; a felső cserény- ajtót a gazdasszony csak akkor csukja be, ha kimegy a konyhából, hogy a baromfi be ne repülhessen. Ezek a cserényajtók régen alul sarkosak voltak s a sarok a fapeczkekkel megerősített favápában forgott; ilyent találtam még Endréden is. Újabban némelyik háznál, különösen azoknál, melyeknél a tornáczot már egészen befalazták, az ajtó előtt a nádtetőbe egy deszkadarabot erősítenek, hogy az esőtől a belépőt megvédje; ennek a neve sül (vagy Szigiigeten: csurgató, Vörös-Berényben hullató), a kalap sül^schirm)-je után nevezve így. Ilyen sült látunk 34. fényképünkön. A régi füstös házaknál a falat agyagsárral szokták megsimítani s ezt aztán bemeszelték fehérre ; csak a konyhaajtó mellett jobbra és balra meg az ajtó felett festették a falat a sikálóföld-áe\ sárgára, ez nem fogja úgy a füstöt, mint a fehérre meszelt fal, meg takarékosabb is, mert a meszet pénzért kell venni, míg ezt a földet az asszonyok ma- i. guk ássák ki. Az északi parton, a hol kőből építenek, igen sokszor vakolatlanul és mesze- letlenül hagyják a ház csúcsfalát, a mi e házaknak eléggé sajátságos külső képet ad ; még sajátságosabb azonban az a szokás, hogy az ilyen terméskőcsúcsfalon csak az ablak• , . 3 körüli részt vakolják be és meszelik fehérre; a többit természetes színében hagyják, vagy ha be is vakolják a falat, mész csak az ablakok és ajtók köré jut, mint azt 29. fényképünk is mutatja. A vakolóanyag ma már, különösen a kőépületeknél, majter (= malter), melynek összeállításánál arra vigyáznak, hogy 5. a mész ne legyen dorozmás (darabos), mert akkor hamar hullik a majter. A ház födj ét igen ritkán pallóztatják le deszkával; ez főként a német typusú házakban található meg ; a magyar házakban a szoba talaját rendesen*polyva és föld keverékével megsározzák és leverik, vagy kitöltik homokkal s ezt agyaggal rakják meg (polyva nélkül) s jól megsurolják. A szoba berendezése eredetileg a balaton-melléki házakban, a lakosságnak úgy magyar, mint német eredetű elemeinél csakis egyféle, t. i. sarkos volt, melyet csak az utóbbi időkben kezd a párhuzamos berendezés felváltani és kiszorítani. A sarkos berendezésnél (39. á.: i.) a szobának az udvar és utcza közé eső sarkában állott a sarokpad, ennek két szárnya közt az asztal ; a hátsó fal mentén egymás végében két ágy, a két ágy közt egy almáriom vagy fiókos sublát ; a sarokpad két végében egy-egy tulipántos láda ; a konyha felőli fal közepén a kályha, ettől le az ajtóig egy lésza vagyis maguk csinálta, vesszőkből fonott egyszerű faágy amolyan prics-féle heverő hely. — A párhuzamos berendezésnél (39. á.: 3.) a sarokpad eltűnik ; úgy ezen mint a hátulsó fal mentén egymással szemben és párhuzamosan egy-egy ágy áll ; a két ágy és a két ablak közt, illetőleg alatt már 39. ábra. A szobák berendezése.
