Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Negyedik fejezet: Lakás, táplálkozás, ruházat
A Balaton-mei léki lakosság néprajza. 183 A szigligeti birónak, Kovács ISTVÁN-nak az udvara — lásd a 14. ábrát — szintén kicsiny; de mert a lakóháza csak két helyiségből: egy szobából és a konyhából áll, a ház folyásában még az istállóból és pajtából álló melléképületet is el tudta helyezni ; minthogy pedig a biróné az ő palántás kertjét el nem engedte, a telek hátsó részében a hegy alá az ólakat és a hidast kellett keresztbe állítani ; míg a palántás kert mögötti tért egy szénakazal meg egy krumplis verem foglalja el. Mindezekbó'l pedig látjuk, hogy a Balaton-melléki telekberendezés egységes; typikus benne az, hogy a különböző czélokat szolgáló melléképületek mind külön épületek, melyek egy vagy két sorban egymás mellett állanak, hogy a telken keresztbe csak szükségből kerül egyik vagy másik melléképület, hogy a mellék- épületeket a lakóházzal sarkosan csak a legvégső szükség esetén építik össze ; typikus továbbá az, hogy a melléképületek, ha egymás mellé kerülnek is, sőt látszólag egy fedél alá is, azért sem a lakóházzal, sem egymással soha szerves össze12—14. ábrák. Telkek Szigligeten. függésben nincsenek, egyikből a másikba közvetlenül (ajtón keresztül) átmenni nem lehet, mindegyikbe csak az udvarból juthatunk be. Az, a mit itt a telekberendezésről elmondottunk, érvényes a Balaton-melléki polgártelkeknek legalább is 98°/0-ára. De nem hallgathatom el, hogy különösen a zalai parton Kővágó-Őrstől fel a veszprémi határig, Alsó-Őrsig, szórványosan ettől eltérő telekberendezést is találunk; az eltérés lényege abban áll, hogy a ház a teleknek nem az utczafelőli egyik sarkában és csúcsfalával az utczára áll, hanem a telket hátulról keresztben fogja át, s így egész hosszú tornáczos homlokzatával tekint úgy az előtte elterülő udvarra, mint ezen keresztül magára az utczára is. Ezekről a legtöbb esetben meg lehetett állapítani, hogy nemesi kutiák voltak; a lakóház egyébként épp oly parasztház volt, mint akármelyik polgáremberé, a melléképületek sem különböztek azokétól ; a hogy a nyomok mutatják, a legjobb módú nemesi kúria lakóháza alig volt különb egy mai jómódú parasztgazda házánál ; a kúrián a ház másképen állott, mint a paraszttelken, de a ház ugyanolyan volt ; kuriális telekbeosztásról lehet beszélni, de külön kuriális építkezésről, alakról, stylről nem, legalább nem a Balaton mellékének ötven halvában.
