Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Negyedik fejezet: Lakás, táplálkozás, ruházat
182 A fíalaton-melléki lakosság néprajza. nádkerteléssel körülvéve, e mögött a tikól, a hidasok, a polyvás kunyhó. Ez esetben az udvar a telek hátsó részétől nincs elválasztva. A 10. számú alaprajz ugyancsak Fokszabadiból való, de már módosabb gazda telkének berendezését mutatja be. A kiskert területe ugyan itt is megvan, de nincs e czélra használva, hanem az udvar részét képezi külön kerítés nélkül. A lakóház itt öt helyiségből áll : az első szoba-, konyha- és lakószobából, továbbá egy magtárból s egy keskeny padlásfeljáróból. A lakóház épülete itt véget ér, külön tűzfallal közvetlenül hozzácsatlakozik az ugyanolyan széles istálló és pajta épülete. A szemközt fekvő oldalon a sort—-a gazdának szőlleje is lévén — a boros pincze nyitja meg; e mögött terül el a nádkerítéssel körülvett konyhakert, majd a tikól, lúdól és disznóólak következnek, míg a sort a polyvás kunyhó rekeszti be. Ali. telek Csala Gergő Idősé Badacsony- Tomajon. A kiskert helye ugyan megvan, de nem szolgál e czélnak, hanem az udvar részét képezi. A lakóház három részből áll : szoba-, konyha-, kamarából, melléje egy, a háznál keskenyebb, elől nyitott szín van építve a szekér számára s azontúl következik a virágos kiskert. A lakóházzal szemben a nagy pajta épülete áll a gazdasági szerszámok számára való kamarával, istállóval és szénapajtával; e mögött van a hidas, melynek padlása a tikól, e mögött a ganyé- udvar. Az udvar mögött s ettől nádkerítéssel van elválasztva a telek hátsó része, melyet Csala uram élete párja veteményesnek használ. A hely szűkével és a térszíni viszonyokkal legtöbbet a szigligeti ember küzd a hegyoldalba épített falujában ; a legtöbbnek nincs is, csak udvara, s nem egy kénytelen azt körülépíteni, a mit pedig balatoni ember nem szívesen tesz meg; de hát lia kevés a hely, úgy kell azt kihasználni, a hogy lehet. így a 12. rajz Szép József telkét mutatja Szigligeten. Kiskert és veteményes nincs. A lakóház első szobából, konyhából és lakószobából áll ; ehhez van még hozzáépítve az istálló, mely mögött a sort az ólak zárják be. Ha Szép uram a pajtáját a lakóházzal szemben építi fel, udvarában annyi hely nem marad, hogy szekerével megfordulhasson ; így hát pajtát és gazdasági kamrát a telken keresztben kellett felállítania s a mellé építette a hidasokat is. Bakonyi József uram, ugyancsak Szigligeten, még szűkebben volt a helylyel ; igaz, hogy a kiskertje —- lásd a 13. ábrát — megmaradt, de a pajtából, kamrából és istállóból álló melléképületet nemcsak keresztben kellett állítania a telken, hanem sarkosan a háromhelyiségű lakóházzal összeépítenie. A hidas és az ólak a lakóházzal szemben kaptak helyet, s mert a szekérnek a pajtában nem volt helye, az ólak mögött négy kőlábon álló s nádfalakkal körülvett szekérszínt állított; így aztán az udvara oly kicsiny lett, hogy a szekérrel ugyancsak óvatosan kell megfordulnia. 11. ábra. Telek Bad.-Tomajban.
