Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Harmadik fejezet: A népesség száma és elemei
A Balaton-mellèki lakosság néprajza. 150 tüntethetett el s ez a vérbeli, anthropologiai jelleg, melynek a Balaton mellékén észlelt változatosságát immár az ezen szakaszban közölt adatok kellőképen érthetővé teszik. A nemzetiségi eredetű elemek elmagyarosodása csaknem kivétel nélkül abba az időbe esik, a melyről pontos népszámlálási adataink egyáltalában nincsenek, s a meglevő adatok a nemzetiségi viszonyokra ki nem terjeszkednek; épp ezért a nemzetiségi eredetű elemek pontos számbeli meghatározása teljesen lehetetlen. Vannak ugyan a lakosságnak bizonyos elemei, melyek nemzetiségi eredetét máig is megállapíthatjuk, de ezek összege korántsem adja meg mindazoknak számát, kik nemzetiségi eredetűek. Így a nemzetiségi eredetűek közé kell számítanunk a zsidókat (1890 : 3147 = 5'6700/o)> a kik sem fajilag, sem nyelvileg nem tartoztak a magyarokhoz, anyanyelvűk a legutolsó generáczió kivételével német, a József császár idejében kapott német családnevüket mind a mai napig megőrizték annyira, hogy a 637 család közül alig 10 cserélte fel azt magyar névvel. Nyilvánvaló, hogy a kinek ma még német neve van, mint p. o. Geiger, Hepp, Kizlinger stb., bármennyire is kivetkezett a név a maga eredeti formájából s bármennyire megmagyarosodott annak viselője, az német eredetű; lehet, hogy ő már magyarnak született s csak az apja, sőt talán csak a nagyapja, dédapja vándorolt be, de német vért hozott magával s azzal hozzájárult a balatonmelléki magyarság véréhez. Ha most a falvak családlistájából kiválogatjuk a német nevüeket, tehát német eredetüeket, a Balaton-mellék 50 falujában 1057 ilyen német eredetű családra találunk, a mi mintegy 5285 léleknek felel meg. De német eredetüeknek kell vennünk a Balaton mellékén azokat a családokat is, melyek neve Német. Ha e családnév csak szórványosan, itt-ott egy-kettő fordulna elő, ezeknek német eredetet tulajdonítani még magam se mernék, mert hiszen egy család a «Német» nevet nemcsak azért kaphatta, mert német volt, hanem kaphatta magyar volta mellett is akár azért, mert p. o. németül is tudott beszélni, vagy mert német földön járt, vagy éppen mert a némettel tartott stb. stb. Ámde a Balaton-mellék 50 faluja közül 32-ben következetesen megvan a Német családnév, azt egy-egy faluban 10—12 család is képviseli, úgy hogy a 32 faluban összesen 135 Német nevű család él, a minek 675 lélek felel meg, sőt őseik már a múlt században lakták e falvakat; a hol a Német családnév egész falusorokban s ily tömegekben fordul elő, nem térhetünk ki azon feltevés elől, hogy ezek a családok nevüket éppen eredetük miatt kapták. Hogyan kapták ezt a nevet, azt maga az eleven népélet mutatja meg. Lengyeltótiban Zichy Béla gróf uradalmában ez idő szerint öt udinei olasz téglavető él ; ezek 1889 óta évenkint 5-6 hónapot töltenek itt s aztán hazamennek; egyikükkel beszéltem is, elég jól törte a magyar nyelvet, Ortis Pio a neve, ezt azonban a vidéken senki sem tudja, mert mindenki csak Olasz Pistának nevezi. Az öt olasz közül kettő beszél magyarul, a nép csak ezekkel áll szóba s csak ezeket nevezi Olasznak, a többiről csak mint « téglavetők »-ről beszél. A két Olasz közül az egyik végképen meg akar telepedni Magyarországon s akkor már nem Ortis, hanem Olasz néven kerül úgy az adó-, mint az anyakönyvekbe. Kitűnő és élő példa ez arra, hogyan kapja az idegen nemzetiségű ember magyar nevét a nemzetiségéről. Ha a XVIII. század utolsó 20 évében a balatonparti falvakban élt német nevű családok jegyzékét összehasonlítjuk az 1893. évi családjegyzékkel, legott feltűnik,
