Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Harmadik fejezet: A népesség száma és elemei
A Èalaton-mellèki lakosság néprajza. 151 hogy a német nevű családok száma sokkal több volt (csaknem kétszer annyi), mint a mennyi ma. Számuk megfogyott, mert nevük megmagyarosodott ; a névmagyarosítás a XIX. század első kétharmadában könnyen és egyszerűen ment, mig fizetni nem kellett érte; többnyire nem a név hordozója hajtotta azt végre, hanem maga a nép. Faész német faluból a Steininger család kitelepült, egyik ága Csopakon, a másik Paloznakon lelt új otthont; e falvak lakosságának magyar nyelve azonban ezt a nevet nem bírta meg, a nép az egyik ágát elnevezte Kőművesnek, a másikat Kövesinek. Az adókönyvekben már e néven szerepelnek s megtörtént, hogy Kövesit, minthogy a névcserét nem jelentette be, nem tudták besorozni katonának. A paloz- naki Ács-ok Zimmermann-ok, a Fehérek Weisz-ok, a vörösberényi Berták Bartl-ok, Molnár-ok Müller-ek, a zánkai Kurucz-ok Kruczler-ek, a tihanyi Millei-ek Müllerek, a fokszabadi Pintér-ek Hosenleiter-ek, az endrédi Rest Resch, Lép Léb, a lengyeltóti Fűzfá-k Krieszhaber-ek voltak, az Arácson 13 év előtt megtelepedett Reiss zsidót mindenki Réz néven szólítja, még a jegyző is ; és e jegyzéket akár lapszámra kiterjeszthetném, ha terem engedné. A horvát-tót nevű családok száma aránytalanul kevesebb ugyan mint a német nevüeké, de számuk — csak a kétségtelenül horvát-tót eredetüeket véve figyelembe — így is meghaladja a 200-at. Ezzel szemben azonban azon családok száma, melyeknek a neve Horvát és Tót, sokkal nagyobb, mint azoké, a melyeké Német s míg a Balaton-mellék 50 községe közül a német nevet csak 32 faluban képviselte 135 család, addig a Horvát nevet 45 faluban 304 család, a Tót nevet 37 faluban 242 család képviselte. E családnevek ily tömeges fellépése mellett ismét nem térhetek ki azon feltevés elől, hogy azok a családok, melyek a Horvát és Tót nevet viselik, tényleg horvát-tót, vagyis általánosságban nemzetiségi eredetűek. Ha mindezen adatokat összegezzük s a német és horvát-tót hangzású névvel biró, valamint a Német, Horvát és Tót nevű összesen 1938 családhoz, vagyis 9690 lélekhez hozzáadjuk a 3147 zsidót, kitűnik, hogy a Balaton-mellék mai lakosságából, 55,500 lélekből 12,837 vagy kerekszámban 13,000 lélekre s így nem kevesebb mint 23°/0-ra lehet még ma is megállapítani, hogy nem magyar, hanem idegen és nemzeetiségi (német, horvát, tót és zsidó) eredetű volt. Igaz, hogy ez a szám — a 23°/0 — az összes beolvasztott nemzetiségeknek csak egy (talán nagyobb) részét mutatja meg, mert nem teljes, de mindenesetre jobban megérteti velünk azt, hogy miért oly kiforratlanul kevert a balatonparti lakossság anthropologiája, mint az l-191°/0, mely az 1890-iki népszámlálásban a Balaton-mellék nemzetiségeinek arányát jelölte. VII. A családnevek. A balatonparti községekben általam összeállított eredeti családjegyzékekben, mint azt a fennebb közölt példából láttuk (125. 1.), a családnéven kívül számbeli és a származásra és nemzetiségre vonatkozó adatok is vannak. Az előző szakaszokban feldolgoztam a számbeli adatokat s összeállítottam azokat a végeredményeket, melyek a származást és nemzetiségi viszonyokat világítják meg. A midőn tehát e szakaszban a családneveket állítom össze, ezeket a részletadatokat mind mellőzhetem (az eredeti felvételi ívek közlését a tér szűke úgy sem engedi meg) s a nevek jegyzékét adom oly alakban, a mint azt a nyelvészek szokták közölni (M. Nyelvőr), azzal az egy különbséggel, hogy minden falunál külön választom az ősi családokat
