Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Harmadik fejezet: A népesség száma és elemei
112 A Balaton-mei léki lakosság néprajza. való elterjedését nyomon kövessük, míg így a fenti számbeli adatokat a területhez kötve egészíti ki. E nyomozásokat természetesen csak a reformátusokra, ágostaiakra és zsidókra terjesztjük ki, a katholikusokra, mint a melyek kivétel nélkül minden faluban jelen vannak, nem, 1830-ban, mint tudjuk, a Balaton partján a mai 50 községből csak 47 volt meg. Ugyanezen évben a 47 falu közül a reformátusok a következő 20-ból teljesen hiányoztak: Zamárdi, Orda, Csehi, Lelle, Balaton-Keresztúr, Balaton-Berény, Balaton-Szent-György, Vörs, Balaton-Magyaród, Zalavár, Egenföld, Meszes-Györök, Balaton-Ederics. Szigliget, Tördemicz, Bad.-Tomaj, Salföld, Rendes, Akaii és Örvényes. Ezek közül 1840-ben van már református Salföldön és Telién is s így marad 18 oly falu, hol református nincs, de ezekhez járul még 19 diknek Aszófő, hol 1830-ban még volt, de 1841-ben már nem volt református lakos. Salföldön azonban a református elem nem ver gyökeret, mert az 1851-diki kimutatásban az Aszófó'vel bővített 1830 diki jegyzék megmarad s csak Telién erősödik meg a ref. telep úgy, hogy aztán 1890-ig állandóan megmarad; ezek szerint tehát 1851-ben ismét 20-ra emelkedik azon falvak száma, hol a református elem képviselve nincsen. E szám 1865-ben leszáll 19-re, mert 1855 és 1865 közt Zamárdi kap református telepet, mely aztán meg is marad 1890-ig állandóan. 1880-ban a 19 leszáll 8-ra, mert Csehi, Lelle, Bal.-Szent-György, Bal.-Keresztúr, Vörs, Bad.-Tomaj, Szigliget, Örvényes, Akaii és Rendes 1865 és 1880 közt református lakosokat kapott s mert ezek ugyanakkor Salföldet is visszahódították. A 8 azonban felemelkedik 9-re, mert az újonnan keletkezett s az 1865-diki kimutatásban még nem szereplő Gyenes-Diás és Vonyarcz-Vashegy közül csak Gyenes- Diáson vannak református^ lakosok, ellenben Vonyarcz-Vashegyen még nincsenek. Almádi szintén új község a sorozatban, de kezdettől fogva lévén református lakossága, ezeken a számokon nem változtat. Végül 1890-ben a 9 leszáll 5 faluval négyre, mert 1880 és 1890. közt Orda, Bal.-Magyaród, Zalavár, Bal.-Ederics és Tördemicz kapnak református lakókat; kap ugyan Vonyarcz-Vashegy is, de ezek viszont Gyenes-Diást hagyják el s így e mozgalom a végszámon nem változtat. 1890-ben tehát az 1830-diki 20 községből maradt 4, a hol a református elem egyáltalában nincs képviselve, ezek: Balaton- Berény, Egenföld, Gyenes-Diás és Meszes-Györök. Ágostai ev. hitvallású lakó 1830-ban Balatonpart 47 községe közül volt a következő 14-ben : Boglár, Őszöd, Faluszemes, Lengyeltóti, Keszthely, Balaton-Ederics, Szigliget, Kővágó-Örs, Szepezd, Akaii, Zánka, Kenese, Bfő-Kajár, Siófok. 1841-ben a 14 község leszállt 7-re, mert Boglár, Őszöd, Faluszemes, Szigliget, Bal.-Ederics, Bfő-Kajár és Siófok ágostai hitvallású lakói 1830. és 1841. közt elvonultak; 1851-ben e szám megint leolvadt egygyel Kenésével, majd 1865-ben ismét egygyel Keszthelylyel s így 1865-ben már az 1830-iki 14 falu közül csak a következő 5-ben laktak ágostai hitvallásúak : Lengyeltóti, Kővágó-Örs, Szepezd, Zánka, Akaii. 1865. és 1880. közt az ágostai hitvallásúak elterjedésében is gyökeres változások történtek. Az 1880. évben ugyanis nemcsak abban az 5 faluban laktak ágos- taiak, a melyekben 1865-ben is megmaradtak, de visszahódították azt a 9 falut is, a melyeket 1830-tól kezdve fokozatosan elvesztettek, sőt meghódítottak 26 olyan
