A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - I. fejezet. Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig

158 sem számíthatjuk, mert ekkor meg körülbelül 300 km. hosszú partvonalat kapnánk. Ranzanus számadata tehát hibás. A Balatonis lacus-sal ismét találkozunk a szerzőnél, midőn Zala megyéről írja, hogy bővelkedik a leghíresebb bortermő szőllőkben.1 A krónikásnak ez az adata egy kissé gondolkodóba ejthet a magyar királyi asztal borait illetőleg, mert — jóllehet Mátyásnak egyik legkedvesebb tartózkodási helye a Balatonvidék volt, melynek hírneves borait a bakonybéli és palotai mulato­zások alkalmából is ismernie kellett — a király asztalán ott látjuk a külföldi édes borok között a pozsonyit,1 2 ám a balatonmelléki sokkal nemesebb fajtájú borokat hiába keressük. A tihanyi félszigetről (Citonii peninsula) írván, nem mulasztja el a tónak csodá­latos halbőségét megemlíteni.3 A krónikás figyelmetlensége és felületes munkája vagy a kéziratmásolók pon­tatlansága az oka, de lehet, hogy csak egyszerű sajtóhiba, hogy az idézett mű egy másik helyén már nem „lacus Balatonis“ (Balaton), hanem „procul a lacu Bála- tini“ (Bajatinum) olvasható?4 Lehet, hogy mind a három tényezőnek megvan a maga része az ily eltérő elnevezések keletkezése körül, melyektől csak úgy hemzsegnek a középkor krónikái! Mátyás halála után az ország ismét a legnagyobb pártoskodások színhelyévé tett. Természetes fián Korvin yános-on kívül, Ulászló cseh király és öccse Albert, valamint Miksa római király pályáztak a trónra, sőt az elhalt Szapolyai István nádor halála után, ennek fia János, az atyjától örökölt nagyra vágy ássál szintén a királyi hatalom után áhítozott. Természetes, hogy az ország és Mátyás vasszigora alól felszabadult hatalmas főurai, különböző pártokra szakadtak, aszerint, amint egyik vagy másik trónkövetelő mellett remélték, hogy hatalmi állásukban megerősödnek. A balatonvidéki hatalmasok sorából a többek közt Korvin János pártján álla­nak: Újlaki Lőrincz herczeg, Kanizsai György; Ulászló pártján : Bánfi Miklós, Kinizsi Pál, a Gersei Pető testvérek stb.; Albert pártján: Báthori István erdélyi vajda, Palonai Magyar Balázs, Rozgonyi István.5 Megkezdődik a pártoskodás s ezzel szabadjára eresztik a féktelen szenvedélyű főurak hatalomvágyukat. Leghamarább elbánnak a szelíd Korvin Jánossal, kit rábeszél­nek, hogy elégedjék meg a bosnyák királysággal és öröklött birtokaival s nyugodjék A Balaton és vidéke a történeti korban. ________________ 1 I. m. Index II. 146. lap. „Zaladiensis quoque comitatus est cuius ad Balatonis lacum memini. Eius ager vinetis abundat ex quibus fiunt vina laudatissima . . .“ 2 Teleki i. m. XI. 61. 1. 3 I. m. Index II. 147. 1. „In eodem de quo dicebam Zaladiensi comitatu est et Citonii * peninsula (* Tihony, Thiconium. Lásd : Chronica Minora. M. Flóri anus, Budapestini 1885.) ubi mira piscium multi­plicis generis abundantia. Est autem illic nobilis basilica ab Andrea rege (uti suo loco memoratur) condita.“ 4 I. m. Index XI. 195. 1. „Aedificavit monasterium haud procut a lacu Balatini, in loco, quem accolae vocitant Thionem, in honorem beati Aniani; ubi postea suum obiens diem, sepultus est.“ 5 Bonfin i. m. IV. IX. fg. 681.

Next

/
Oldalképek
Tartalom