A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - I. fejezet. Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig
Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig. 159 bele Ulászló királlyá választásába. Mikor pedig Korvin János észreveszi kijátszását és sereget gyűjtendő kincseivel együtt Szlavóniába siet, Kinizsi Pál, kit egyszerű tanulatlan molnárlegényből Mátyás tett úrrá s hadvezérré, valamint az Albert mellől Ulászlóhoz pártolt Báthori István, dandáraikkal utána sietnek és a Sárvíz mellett seregét szétverik, kincseit elprédálják, őt magát pedig Szlavóniába űzik. Az ütközetben foglyul esik Korvin János egyik hű embere, Kanizsai György is. A röviddel utóbb Ulászlóval kibékült Korvin János — mint Szlavónia és Opulia herczege — a Balatonvidéken többé nem szerepel. Sokkal nehezebben ment a dolog Miksd-val, aki még mielőtt II. Ulászló (1490—1516.) magát magyar királlyá megkoronáztatta volna (1490 szept. 18.), Magyarországba tört seregével. A somogymegyei Laki Thuz család egyik tagja, Thuz Oszvald zágrábi püspök, vállalkozott arra a nem éppen érdemes feladat megoldására, hogy Miksát, mint megváltót örömmel üdvözölje1 (1490 aug. 9.). Rövidesen azonban Miksa seregének dunántúli véres bárczai megmutatták, hogy mennyire volt érdemes a magyarok hozsannájára. A pártokra szakadt országban egységes hadvezetésről, egyöntetű intézkedésekről szó sem lehetvén, Miksa egymás után foglalta el a Dunántúl erősségeit és legtekintélyesebb városait. Irtózatos kegyetlenségek közt ejtette hatalmába a védtelen Székesfehérvárat is. Veszprémet és Sümeget Vitéz János, a bécsi püspökség és bíbornoki kalap után áhítozó veszprémi püspök játszotta kezére, Tihany a Balatonvidék nagy részével a németeknek hódol meg.1 2 Mi sem természetesebb tehát, mint hogy számos dunántúli főúr azonnal Miksa pártjára is állott. Köztük a Kanizsaiak, ú. m. László, János, István, kik Somogy megyét biztosították a németnek.3 Pénzhiány volt az ok, mely Báthorit és Kinizsit a harcz felvételében gátolta. A Mátyás által szervezett híres „fekete sereg“ —• melynek a zsold nemfizetése miatt rablássá fajult lázadását utóbb Kinizsi Pál vérbe fojtotta — kint állott tétlenül Morvában. Költség kellett volna a hazahozatalra, vagy új sereg szervezésére. Pénz azonban nem volt. De hogy is lehetett volna ilyen ritka czikket II. Ulászló kincstárában találni. II. Ulászló udvara a királyi nyomorról, lelketlen és nemcsak név szerint „Szerencsés“ sáfárairól volt híres. Pedig szegény jó „dobzse“ László) még Mátyás adósságait is magára vállalta. De hisz a többi — saját ki nem fizetett adósságai mellett — ez sem terhelte súlyosabban. Pénzhiány volt annak is az oka, hogy Miksa serege zömével rövidesen kivonult az országból és csak itt-ott, a tekintélyesebb erődítményekben, hagyott hátra némi őrséget, melyet aztán Báthori és a vásonkői várának elpusztításáért bosszút lihegő Kinizsi foglyul ejtettek, egymásután visszafoglalván Székesfehérvárt, Veszprémet, Sümeget, Vásonkőt stb.4 A gyenge jellemű királlyal, — ki mint a történeti események bizonyítják, emlékezete tárházából teljesen elvesztette a lengyeleket jellemző „nye póz volim“ 1 Bonfin i. m. IV. X. 690—691. 2 Tubero i. m. Lib. IV. §. 5. „Ceterum cum palantes Alemani subinde agerent praedas totam circa regionem, cum lacu Peisone, quam incolae Balathonem dicunt, divique Aniani monasterium, quod in insula ipsius lacus situs est, metu sibi adiungunt.“ 3 Bonfin i. m. V. I. 704. — Katona i. m. XVII. 235. — Pray : Annales IV. 237. stb. — Magy. Tört. Tár IX. 75. 4 Szalay M. : Magyarok tört. II. 402. 1.
