A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
A Balaton környékének a reba e o loyiája. 29 rajtuk egy négyszögű lap (abacus) nyugszik. Egészen ilyen alakú és méretű oszlopokkal, mint látni fogiuk, másutt is találkoznak a Balaton körül. Ott találtak még egy egészen összegörbitett bronztálat és IV, századbeli érmeket. Először Gaál Gaszton földbirtokostól hallottam, hogy Eonyódon 1903-ban egy bronzleletre is akadtak. Egy részét megszerezte Gaál, de aztán átadta Darnay Kálmán- nak, s most Darnay-uóI Sümegen van az egész lelet. Darnay az Arch. Értesítő XXV (1905) 160—161 lapjain leírta, hol azt olvassuk, hogy a Varga-fele területen akadtak egy urnára, melyben 40 darab, a saját bevallása szerint azonban, melyet előttem tett, mikor a leletet néztem, 42 darab bronzkarika volt. A karikák átmérője különböző, 95—135 mm. között váltakozik s ebből Darnay azt következteti, hogy a kisebbek a karok, a nagyobbak a lábszárak díszítésére szolgáltak. Testök gömbölyű és a legtöbbnél egészen sima felületű, csak egynek végei csavarszerűek s egymás fölé érnek, három darab pedig bemélyített vonalakkal van díszítve, melyek egymás mellett álló csoportokat képeznek. Ezek közül kettőnek a rajzát is közölte Darnay. Valamennyi darabnak ritka szép patinája van. Kéthelytől nyugatra emelkedik a Baglyas nevű hegy, mely mint neolithkori őstelep az irodalomban egészen ismeretlen, pedig Schuch Károly, gróf Hunyady József uradalmi pénztárnoka, 20 év előtt kezdte gyűjteni maradványait s mindjárt kezdetben, a mikor ott szőllőforgatások történtek, elég jelentékeny gyűjteményt hozott össze belőlük. Rendszeres ásatás — sajnos — ez esetben sem volt, hanem azért Schuch a legjelentéktelenebbeknek látszó darabokat is összeszedte. Az őstelep a Baglyashegy északnak kiszögellő részén feküdt, mely a végén lépcsőzetes ugyan, de magas partjai miatt nehezen hozzáférhető. A kocsiút ma is déli oldalán vezet fel hozzá, a merről a legrégibb korban feljártak s a fel járást egy még ma is felismerhető árokkal igyekeztek elzárni. Azok a régiségek, melyeket Schuch innen összegyűjtött, különböző csont-, kő- és agyagtárgyakból állanak: többé-kevésbbé olyanok, melyek minden neolithkori telepre nézve jellemzők. Köztük több darab szakasztott olyan, minőket a petrisi telepen találtak. V. ö. Orosz, A «petrisi» őstelep Szamos-Ujvártt. Arch. Értesítő XXI (1901) 17. s köv. 11. Azok a tárgyak, melyeket hamarjában mint a legfeltűnőbbeket összeírtam s a melyek egy részét itt egy csoportképben (37. ábra) is 36. ábra. Római kó'oszlop Fonyódról.
