A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
110 A Balaton környékének archaeologiàja. 149. ábra. Őskori bronzlelet a Büdöskútpusztáról. rőjű és három kisebb, egyenként nem egészen 2 cm. átmérőjű, kerek sodronyból álló zárt karika (5. 6). Dobogótól északnyugatra a közeli egregyi kőbányában, mint Lipp (A keszthelyi sírmezők 3. 1.) írja, a munkások 1875 nyarán egy sziklába vágott sírt találtak. A keskeny folyosó — úgymond Lipp — egy kupolás kamrácskában végződött és a fenekén egy csontváz feküdt guggoló helyzetben. A szántói út másik keleti oldalán emelkedő tomaji hegyen, a Csókakő melletti keszthelyi kőbányában (a Rezire vezető úton a 186 m. magasságú pontnál) Lipp följegyzése szerint (A keszthelyi sírmezők 3. 1.) volt egy másik sziklába vágott sir, 1V2 m. mélyen a felszín alatt s abban ugyancsak egy guggoló csontvázat találtak. Feljebb a Rezihegy lábánál, egy kőhalmaz alatt bronzleletre akadtak. Ebből, mint Darnay Kálmán írja (Sümegh és vidékének őskora 19. 1.), 25—30 darab ép bronztárgyat elvitt egy zsidó és neki csak három darabot sikerült megmenteni. Ezek között van egy teljesen ép szárnyas véső, egy füles tokos véső s egy szép bronzkés, a melyet Darnay rajzban is bemutat. Keszthely és Sümeg között körülbelül fele úton, ott, hol az országút először északkelet felé kanyarodik, Hertelendy József
