A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
A Balaton környékének archaeologiája. Ill bakonycseri szőllőtelepén, mely közvetlenül az országút nyugati oldalán, egy dél felé lejtő területen fekszik, a magasabb helyeken, nevezetesen a vinczellérház körül s attól délre még ma is elszórva kő- és habarcsdarabokat, nemkülönben római téglatöredékeket láthatni. Ezek a talaj rigolirozása alkalmával kerültek napfényre s a föld alatt rejlő római épületek alapfalaiból valók. 1898-ban deczemberben a szőllőtelep déli részén Csák Arpád hozzá is fogott egy ilyen épület felásatásához, de a hideg idő beálltával az ásatást beszüntette. Mindössze négy helyiséget tárt fel, és úgy látszik, hogy több helyiségből nem is állott az épület (150. ábra). Mindegyiknek hossznégyszögű alakja van s majdnem egyforma nagyságúak. Három egymás mellett feküdt, ezek közül a közbeesőnek egy kiugró kerek apsisa volt s ugyanilyen kerek apsissal volt ellátva a nyugati szélső helyiség, csakhogy apsisa az ellenkező oldalon állott és beléesett a negyedik helyiségbe, mely tőle északra feküdt. Az apsisok többnyire a medenczéket zárták körül a fürdőkben s már ezekből is azt lehet következtetni, hogy egy kisebbszerű fürdőépülettel van dolgunk. De erre vall a fűtési berendezés is, a melylyel mind a két apsisos helyiség el volt látva. Mindegyikben a terrazzóval leöntött talajon még egy-egy sor oszlopocska állott, a melyek a padozatot tartották (hypocaustum). Csák említette, hogy tubusokat is talált s egyet elvitt a Balatoni Múzeum számára. A meleg levegő, mely ilyenformán a padozatok alatt keringett, a válaszfal egy nyílásán az egyik helyiségből átmehetett a másikba, sőt az egyik apsisba is. A középső helyiség apsisa ellenben, úgy látszik, nem volt fűthető. Hogy a fűtés honnan történt, ez az alaprajzból nem tűnik ki, de alighanem a szélső apsisos helyiséggel állott kapcsolatban a kemencze s akkor ennek a helyiségnek kellett a cal- dariumnak lenni. E mellett szokott lenni a tepidarium, melynek itt kivételesen apsisa volt, míg a másik oldalon a szélső helyiség, a mely nem volt fűthető, szolgált apodyterium gyanánt, a hová kívülről egy ajtó nyílt. Küszöbkő azonban egyáltalán nem fordult elő, sem az ajtók helye nem látszik sehol az alaprajzon, bizonyára azért, mert ezek sokkal magasabban feküdtek, mint a mennyire a falak fenmaradtak. A romok között állítólag Probus, Licinius, Constantius és Constans érmei voltak. Ott, a hol fürdő volt, lakóépületeknek is kellett lennni, de ezek együttvéve legfeljebb egy nagyobb mezei villát tettek ki. A fürdőépületen kívül szollőforgatásnál, mint CsÁK-tól tudom, találtak még egy T alakú bronzfibulát, melynek apró körökből álló díszítése van és Caracalla ezüstpénzét. Ezek is a Balatoni Múzeumba kerültek. A Balatoni Múzeumban ott láttam aztán a legutóbbi időben a bakonycseri kis bronzleletet (151. ábra). Ez egy gyermekkarra illő karspirálisból (1) áll, 150. ábra. A bakonycseri római épület. 151. ábra. Bakonycseri bronzlelet.
