A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
3. szakasz. A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban / Békefi Remig - 1. A Balaton környékének egyházai a középkorban - 2. Megyés s plébániai egyházak (ecclesiae parochiales et plebaniae) és kápolnák a Balaton környékén
132 A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. húsz széles,1 1334-I 2 és 1335-ben negyven-negyven kis denárt fizet pápai tized fejében.3 Felső-Dörögd plébániai egyháza 1339-ben Szent András apostol tiszteletére.4 5 6 7 Ezen templomot Dörögdi Miklós egri püspök vérszerinti elődei építtették; Miklós püspök (1330—1361) pedig megnagyobbította.r’ Dörögdi Miklós püspök kiváló műveltségű ember volt. Jogi tanulmányait a bolognai egyetemen végezte.ü Nevéhez fűződik a művelődéstörténelemnek azon világ- történelmi fontosságú ténye, hogy a bolognai egyetem XIV. századi statútumát éppen akkor kezdték csinálni, midőn Dörögdi Miklós veszprémi kanonok, majd nyitrai főesperes volt az egyetem rektora.' Meskó veszprémi püspök, Dörögdi Miklós egri püspök benső kérelmére, Felső- Dörögdnek Szent Andrásról nevezett plébániai egyházát, a veszprémi káptalan beleegyezésével, kivette a zalai főesperes joghatósága alól s egyenesen a veszprémi püspök alá rendelte ; s a felső- és alsó-dörögdi kisebb és nagyobb tizedeket a Szent- András-egyház és papja részére biztosította. Csanád esztergomi érsek ezen intézkedéshez azon kikötéssel járult, hogy ebből az alsó-dörögdi nemes kegy urakra semmi hátrány se háruljon. Kilián fia András és István, mint az alsó-dörögdi Szűz-Mária-kápolna kegyurai, ezen intézkedésnek ellenmondottak. Erre Meskó püspök 1339 ápr. 29-én úgy határozott, hogy Felső- és Alsó-Dörögd falvak tizede — a nagyobbak és kisebbek egyaránt — a felső dörögdi Szent-András-egyház plébánosáé legyen ; a tizedek úgynevezett „mesteri negyedét“ (quarta magistralis) meg az alsó-dörögdi Szűz-Mária- kápolna papja kapja. Ezen utóbbihoz papot, vagyis káplánt a kegyurak tetszésük szerint alkalmazhatnak, de az a megyés püspök és főesperes iránt engedelmességgel tartozik.8 9 A felső-dörögdi Szent-András-egyház papját plébánosnak hívják.3 Ez a Bold. Szűzről nevezett alsó-dörögdi kápolnában hetenkint egyszer köteles misézni. Miklós egri püspök, a kinek atyatíai a felső-dörögdi anyaegyház kegyurai voltak, 1347 okt. 28-án arra kérik VI. Kelemen pápát, hogy néhai Meskó püspök intézkedését erősítse meg.10 II A pápai megerősítés már 1347. decz. 23-án megtörtént.11 Ezen megerősítést a perlekedő felek közötti egyesség előzte meg. E szerint Kilián fiai kijelentik, hogy ők és ivadékaik a felső-dörögdi plébánia hívei maradnak és az alsó-dörögdi kápolna a felső-dörögdi plébániának fiókja leszen. Ezen kápolnát I Mon. Episc. Vesp. II. 66. s U. o. II. 73. 3 U. o. II. 83. 4 . . . »ecclesiam sancti Andree apostoli de superiori Durugd“ (Zal. Oki. I. 350.) 5 1347 . . . „ecclesiam beati Andree apostoli in predicta Superiori Dörögd antiquitus per dicti episcopi et fratrum suorum progenitores fundatam et constructam et nunc per eundem dominum episcopum amplificatam et augmentatam“ . . . Ádám Iván : A felsődörögdi templomrom. (Czobor B. : Egyházművészeti Lap 1882. 213. 1.) — Békefi Remig: A pilisi apátság tört. I. 332. 6 Pór Antal: Adatok a bolognai és padovai jogegyetemen a XIV. században tanult magyarokról. (Századok. 1897. évfoly. 774—777 1.) 7 Békefi Remig : A bolognai jogi egyetem XIV. és XV. századi statútumai 4. 1. (Akad. Értek. II. oszt. XIX. köt. 7. szám.) 8 Zal. Oki. I. 350—351. 9 . . . „voluit, quod rector ipsius ecclesie sancti Andree plebanus vocaretur“ (Mon. Episc. Vesp. II. 123.) lu U. o. II. 123 — 124. II U. o. II. 124.
