A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - I. fejezet. Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig
142 A Balaton és vidéke a történeti korban. E helyen a Tihanyvárra vonatkozó adatok kiegészítéséül említtessék meg, hogy Laczkti István nádor, Somosi János és társainak tiltakozása ellenére és II. András, IV. László, I. Károly, valamint a veszprémi káptalan 1231. évi és IV. Kelemen pápa 1267. évi fentemlített oklevelei, illetve bullája alapján, 1392 okt. 13-án kelt oklevelében visszaítélte az apátságnak Tihany várát és birtokait. Ezt az ítéletet, amely az átírt oklevelek révén többször említi a Balatont, Zsigmond 1392 novemb. 22.1 jóváhagyta és átírta. Zsigmond király 1398 aug. 14-én1 2 parancsot küld a zalavári konventhez, hogy Nagytomaji (de Noogh Thomay) Jakab fiait, Pált, Lászlót és Bertalant Wduarnok- Thomay (Badacsonytomaj) nevű birtokba „penes lacum Balatini“ iktassa be; 1401. évi ápr. 24-én3 pedig a székesfehérvári keresztesek konventjének hagyja meg, hogy Thurul János és fia László és Salamon kőkúti lakos ellen tartson vizsgálatot a veszprémi káptalan abrami birtokán általuk és népeik által elkövetett többrendbeli hatalmaskodás miatt. A nevezettek — többek közt — a káptalan egyik jobbágyát, midőn Ábrám (ma Ábrahám puszta Köveskáltól délnyugatra) birtok határában „in lacu Bal a ti ni“ halászott, megtámadták, megölni és hajóját szétrombolni akarták. Sörnyei (de Swernije) Trepk fia Domokosnak fia László, a Bő (Bvv) nemzetségből és rokona, Akch (Okch) és Megyere (Magyari, ma Buzsák része) birtokok határaira nézve 1410 nov. 15-én4 Garai Miklós nádortól ítéletet kap, amelyben birtokhatárul nemcsak a mai somogymegyei Nagyberek (Fonyód és Kéthely közt) „magna palus seu stagnum“, hanem „prope Balatinum“ „a Balathino“ többször előfordul, kapcsolatban a környékbeli falvakkal ú. m. Táska (Task), Varjaskér (Keer) és Szent- györgymajor (Zenthgyurgh). Szerepel a Balaton a veszprémi káptalannak Rozgonyi Simon országbíró ítélete folytán Araach (Arács) falunak a tihanyi apátság és az arácsi nemesek közt történt felosztásáról szóló 1411 július 18. jelentésében.5 Az osztály határa kezdődik a „nagy úton“ túl (ultra magnam viam), amely északról egy völgyből Aradi birtok közepén át délnek „ad Balatinum“ vezet. A felosztott birtokból, nevezetesen a szántóföldekből : ötvenhét hold a már említett keleti völgyből „ad Balatinum“ folyó patakocskán túl, a tóhoz — „penes dictum Balatinum“ — közel fekvő szőllö végében, ... a hátralevő öt (hold) „ad dictum Balatinum“ felé folyó, említett patak mellett van. A tihanyi apátságnak Gamas falvak birtoka iránt 1398-ban keletkezett pere, Bebek Detre ítélete alapján, érdemlegesen és a tihanyi konvent javára csak Garai Miklós nádor 1416 márcz. 2. ítéletével és iktatólevelével fejeződik be. Ez az okmány, mely a kapornaki konvent 1417 márcz. 2. átíró patens levelében olvasható,6 bő történetét nyújtja az érdekes birtokpernek. Felsorolja az átiratokban felmutatott, bizonyító okleveleket. Szerepel benne a többek közt, az 1398-ban készült, 1365 ápr. 2. keletű Lajos1 A somogyi konv. 1392 deczember 10. átiratában. — Eredeti : pannonhalmi rendi lvt. Tyhan. Fase. 1. No. 21. — Fejér C. D. X/II. 70. 1. 2 Z. O. II. 112. oki. 3 U. o. II. 121. oki. 4 H. 0. III. 273-287. 11. 5 Eredeti : pannonh. rendi lvt. Tihan. Fasc. 5. No. 6. — A pannonhalmi Szt. Benedek-rend tört. X. k Erdélyi László dr. : A tihanyi apátság tört. 619—621. 11. Eredeti: pannonhalmi rendi lvt. Tyhan. Fase. 1. No. 32. — Fejér C. D. X/V. 841. — és u. o. X/VI. 295-317. 11. 1420. évbeli hibás kelettet. — Hevenesi M. SS. XL VII. p. 274 et sequ.
