A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - III. fejezet. A Balaton a XVI. század térképein
186 yi Balaton és vidéke a történeti korban. kodások idejében járván Magyarországban, aligha volt alkalma és módja a töröklakta vidékeket beutazni és azokról, személyes tapasztalatai alapján és saját felvételei után, hiteles térképeket rajzolni. A térképgyűjteménynek ugyanebben a kiadásában a 77-ik táblán,1 1 mint a térkép felirata megjegyzi, „Magyarország kiváló helyeinek, a pannoniai Sambucus (Zsámboki) János orvos, császári történetíró által ismételten kijavított és kiadott“ rajza van 1579-ből. (6. térkép). Ez a térkép az. előbbinél érdekesebb, mert olyan térképrajzi jelzéseket találunk rajta, amilyenek az előbbin nagyrészt hiányoznak. Igaz ugyan, hogy a helységek elhelyezése nagyobbrészt hibás s ez nem valami különös érdeme egv magyar, császári történetírónak, de másrészt történelmi ismereteit jelezni óhajtja bizonyos könnyen felismerhető külsőségekkel, mint pl. olyanokkal, hogy Samlo (Somlyó), Voswar (Vasvár) és Somoguar (Somogyvár) várakat különálló hegyekre rajzolja, a balatonmelléki hegyeket, a somogyi erdőségeket és dombvidéket jelzi, a folyók és Balaton szigeteit — bár néhol hibásan — feltünteti. Felismerhető a térképen a Zala hídja Balatonhídvég alatt, valamint a Kisbalaton és a somogyi Nagyberek nádas, mocsaras vidéke.2 A térképen túlságosan északi irány felé hajló tónak alakja, partformácziójának rajza csipkés, öblök által erősen megszaggatott. Feltűnően mélyen benyúlik a tó a szárazföldre Cestel (Keszthely), Egerswel (Égenföld) között, míg ellenben a Tian (Tihany)-i félszigetnek jelenlegi keskeny földszorosa, terjedelmes szélességűnek van rajzolva. A már említett helységeken kívül a térkép szerint a tóparthoz legközelebb állók : 5 -Giuriuar (Szt.-Györgyvár), melyet Apianus térképéről már Bikawar vagy Békavár néven ismerünk ; Salamar (Zalavár), Orostion (Oroszton) rossz helyen, a somogyi parton ; Comar (Kiskomárom) szintén ; Réthl (Kéthely), Marczelli (Marczali), Kerestur (Balatonkeresztúr), Lak (Öreglak), Somoguar (Somogyvár), Fanodt (Fonyód), Ckarad (Karád), Tard, Kadarkút, egytől-egyig mind hibás elhelyezéssel, sőt Kadarkút éppen úgy mint LAZius-nál, másfélszáz kim. távolságról, Somogyból, a kaposvári járásból sétált fel a Balaton északkeleti partjára. Ily pontos helyrajzzal szolgál a „császári geográfus“ térképe. De vízrajza se sokkal különb. A térkép szerint a Balaton vizét öt folyó és patak szaporítja. Ezeknek rajzai, illetve folyásiránya közül leginkább megfelelő még a Sala flu. (Zala fluvius = folyó)-é, melyet egy Egersak (Zalaegerszeg) alatt délnek húzódó mocsaras viz a Drávával köt össze. Ez az összekötő viz hellyel-közzel mocsárral környezett szigeteket alkot. Ilyen szigeteken épültek, mint a rajz is mutatja : Peleske (Pölöske), Rayk, Canisia (Nagykanizsa) végvárak. Ebben az összekötő vízben felismerhető a mai Szévíz, illetve Kógyár-csatorna és Kanizsa-patak. Ezeknek szabályozása következtében a mai Pölöske és Rajk község és Nagykanizsa város elvesztették mocsaras környezetüket, sziget jellegüket. A második patak északról a keszthely—égenföldi öbölbe fut. Ebben a vízben a mai Egregyet kereshetnők, de arra való figyelemmel, hogy a térkép csak a nagyobb vizeket közli, a kérdéses patak elhibázott torkolattal az Eger, vagyis Kapolcsi1 Ungariae loca praecipua recens emendata atque edita per Johannem Sambucum Pannonium. Imp. Ms. Historicum 1579. (Zsámboki Nagyszombatban született 1531-ben f 1584-ben.) 1 Ugyanezt lásd Seutter térképén is (1. térkép'.
